Mojzer Miklós: Az esztergomi Keresztény Múzeum képtárának útmutatója (1958)
I. Terem
takarékoskodó mester Mária és Szent János evangélista erősrajzú figuráján kívül a tájból adott sokat : egész város képét látjuk távolról, mely egyik régi magyar városunk sommás ábrázolása lehet. Az oltár szép pre- delláját (az oltárkép és oltárasztal közötti részt) még maga a mester festhette; a szárnyak tanítványainak művei. Ő az első magyar mester, aki mellett tanítványok és segédek működéséről is tudunk. Körébe tartozik a teremben kiállított két oltárszárny Szent Jakab legendájának jeleneteivel a Jakabfalvi mestertől. A középkori magyar festészet legnagyobbjától, M. S. mestertől (1506) négy tábla van a Múzeumban (mindössze hét képe ismeretes). Az egykor hatalmas szárnyasoltár részei ma csak töredékesen, de erőtől duzzadóan tanúsítják alkotójuk kitűnő rajztudását, színkészségét, különös ihlettségét. Meseszerű tájaiban megrázó drámaként játszódik az Olajfák hegyi vívódás, vagy a Keresztvitel, és eksztatikus hangulatúvá lesz a Kálvária, a rettenetesen elgyötört, halott Krisztussal a kereszten. A római százados gazdag, törökruhás alakja, a mögötte álló magyaros arcú katona portrészerű megjelenítése legjobban mutatja, milyen nagy utat tett meg hazánkban az egyén ábrázolása Kolozsvári Tamás óta. Az emberi indulatok bemutatásában, a fájdalom érzékeltetésében s tárgya eszményítésében alig jutott valaki a maga idejében ily tökéletességre, monumentalitásban és költőiségben ily magasságig. A korabeli északi művészet legszebb példái közé tartozik ez a négy kép. A későgótikus művészet utolsó nagy fellobbanása M. S. mester, és a régi magyar festészeté is, melynek sorsát Mohács pecsételi meg. A megmaradt emlékek töredékei régi kincseinknek, amiket a török és a XVIII. század újítási vágya elpusztított. Elsősorban ezt a pusztítást dokumentálja a nagyszalóki oltár asztalán kiállított freskótöredék, a magyar középkor egyik leggazdagabb székesegyházának, a nagyváradinak néhány töredék mellett egyetlen megmaradt festői emléke, 1350 tájáról. Hasonló korú tehát, mint az esztergomi várkápolna alakos freskó-emlékei.
