Mojzer Miklós: Az esztergomi Keresztény Múzeum képtárának útmutatója (1958)

I. Terem

takarékoskodó mester Mária és Szent János evangélista erősrajzú figurá­ján kívül a tájból adott sokat : egész város képét látjuk távolról, mely egyik régi magyar városunk sommás ábrázolása lehet. Az oltár szép pre- delláját (az oltárkép és oltárasztal közötti részt) még maga a mester fest­hette; a szárnyak tanítványainak művei. Ő az első magyar mester, aki mellett tanítványok és segédek működéséről is tudunk. Körébe tartozik a teremben kiállított két oltárszárny Szent Jakab legendájának jelenetei­vel a Jakabfalvi mestertől. A középkori magyar festészet legnagyobbjától, M. S. mestertől (1506) négy tábla van a Múzeumban (mindössze hét képe ismeretes). Az egykor ha­talmas szárnyasoltár részei ma csak töredékesen, de erőtől duzzadóan tanú­sítják alkotójuk kitűnő rajztudását, színkészségét, különös ihlettségét. Meseszerű tájaiban megrázó drámaként játszódik az Olajfák hegyi vívó­dás, vagy a Keresztvitel, és eksztatikus hangulatúvá lesz a Kálvária, a ret­tenetesen elgyötört, halott Krisztussal a kereszten. A római százados gazdag, törökruhás alakja, a mögötte álló magyaros arcú katona portré­szerű megjelenítése legjobban mutatja, milyen nagy utat tett meg hazánk­ban az egyén ábrázolása Kolozsvári Tamás óta. Az emberi indulatok bemutatásában, a fájdalom érzékeltetésében s tárgya eszményítésében alig jutott valaki a maga idejében ily tökéletességre, monumentalitásban és költőiségben ily magasságig. A korabeli északi művészet legszebb példái közé tartozik ez a négy kép. A későgótikus művészet utolsó nagy fellobbanása M. S. mester, és a régi magyar festészeté is, melynek sorsát Mohács pecsételi meg. A megmaradt emlékek töredékei régi kincseink­nek, amiket a török és a XVIII. század újítási vágya elpusztított. Elsősorban ezt a pusztítást dokumentálja a nagyszalóki oltár aszta­lán kiállított freskótöredék, a magyar középkor egyik leggazdagabb székesegyházának, a nagyváradinak néhány töredék mellett egyetlen megmaradt festői emléke, 1350 tájáról. Hasonló korú tehát, mint az esz­tergomi várkápolna alakos freskó-emlékei.

Next

/
Thumbnails
Contents