Mojzer Miklós: Az esztergomi Keresztény Múzeum képtárának útmutatója (1958)
I. Terem
I. TEREM A ............ X JL kiállítás az első teremben a középkori magyar táblaképfestészet megmaradt emlékeinek színe-virágát mutatja be. Időrendben legelső a Báti mester 1390—1400 körül készült szárnyasoltár töredéke. A régi magyar festészet hangadója ez a két tábla alexandriai Szent Katalin finom alakjával, ki tükörben nézegeti magát palotájában, majd a legenda szerint áhítatosan térdel a feléje nyújtott képecske elé a remete kápolnája előtt. Szeme a képen függ, mint aki előtt inkább a műalkotás nyitott új világot, mint a remete szép szava. Egy-egy mozdulat utal csak a történet lényegére, egyszerű formákkal, de nemes emelkedettséggel. Az olasz trecento művészet távolabbi ösztönzése érződik a képen, mint a magyar táblaképfestészet első név szerint ismert mesterének, Kolozsvári Tamásnak garamszentbenedeki szárnyas oltárán is (1427). A „Kálvária” mozgalmas jelenetének bal alsó sarkában térdel az oltár megrendelője s talán maga Zsigmond király lovagol római százados alakjában a páncélos lovagok között. — A távlat-festés korai hazai kísérletét is látjuk, ahol Szent Miklós kedves játékszerű városka szélén gabonát méret a város népének. Szent Egidiust, ki a meglepetés mozdulatával sebesülten még megsimogatni látszik kedves állatát, sejtelmes erdő veszi körül. — A „Mennybemenetel”-en az apostolok fejének érdekes, alsó nézetből való ábrázolásával találkozunk. — A „Feltámadás” talán a legszebb a régi magyar művészet hasonló tárgyú táblái közt. A sírjából csodálatos méltósággal előlépő Krisztus, az alvó katonákkal párhuzamba állított finom angyalok különösen ünnepélyessé teszik a húsvéti jelenetet. A XV. század második felének szepességi festészetét reprezentálja a Múzeumba aránylag ép állapotban jutott nagyszalóki oltár, a Szmrecsdnyi főoltár mesteré tői. Bájos, nem nagyigényű képei ragyogó színekkel elevenítik meg a karácsonyi történetet. Két aranyosmaróti táblán két szent kivégzésének jelenetén tűnik fel elsőnek a táj ábrázolása : egyik hátterében patak kanyarog, a másikon idilli hangulatú tájban a vár előtt zöld pázsiton álldogálók közt Salome, kezében tállal várja Keresztelő Szent János kivégzését. A bányavárosok művészetéhez kapcsolódik a Jánosréti mester kiterjedt munkássága. Szárnyasoltára az 1470-es években készülhetett. Kálváriáján csendes elmélkedő hangulatúvá lett a jelenet ; az alakokkal is 5
