Mojzer Miklós: Az esztergomi Keresztény Múzeum képtárának útmutatója (1958)

II. Terem

III. TEREM-A.Z olasz manierista művek közül a Keresztény Múzeumban néhány Raffaello stílusát követi. Raffaello hasonló tárgyú képének kompozícióját veszi át Bacchiacca-nak (Francesco Ubertini) : „Madonna a kis Jézussal, a kis kér. Szt. Jánossal és Szt. Erzsébettel” képe. Barnás, zöldes tájképi háttere kellemesen simul világosruhás alakjai mögé, akik a háromszöges szerkesztésű elvnek megfelelően csoportosulnak.

Innocenzo da Imola : „Szt. Katalin eljegyzése” szintén Raffaello-i hangulatot őriz, s a hozzá hasonlóan bolognai Bartolommeo Passerotti csaknem azonos tárgyú képén is érződik a római hagyományok tanulsága. Utóbbi a legjellegzetesebben manierista kompozíciójú : a kép síkját alakjai mindenfelől igyekeznek kitölteni ; a festő nagy felületek ábrázolására törekszik s a vöröses, lilás, sárgásfehér színeket kedveli.

A két kis, sötét színekkel festett, csúcsosvégű „Kálvária” és „Szt. Katalin vértanúsága” valószínűleg Scarsellino műve és velencei hatásról tanúskodik.

A barokk festészet egyik nagy indítójának, Caravaggionak a követője a „Krisztus az oszlopnál” kép mestere. Caravaggio hasonló nápolyi képének gondolatát kissé akadémikus ízű, inkább érzelmes művé változtatta ecsetje. Talán bolognai festő volt, mint Simone Cantarini, akinek „Szent család”-ján az érzelmesség kedves melegséggel párosult. Formálása kerekített, barna és vöröses színeit világos fehér és sárgák tarkázzák. Felette a Múzeum legszebb barokk emléke függ :

Középitáliai, XVII. századi : „Vanitas” allegória, melyen a barokk festészet legszembetűnőbb sajátosságait : az átlós szerkesztést, a színek és fények ellentéteit, mozgást, pompázatos ábrázolási módot mind nagyszerűen érzékelhetjük. A földi örömök hiábavalóságát jelképezi, a fiatalságét, gazdagságét, művészetekét, Kronossal, az Idő háttérben megjelenő alakjával szemben, aki mindezek múlandóságát jelenti.

Domenico Feti : „Magdolná”-ja a Vanitas ijedt nőalakjával szemben fájdalmas elmerülést mutat. Ruhája gazdag redőkben gyűrűzi körül, kezét mellére szorítja, mintha elhagyatottságában magába akarná zárni bánatát. A kép talán nagyobb Kálvária töredéke.

A XVII. századi toszkánai kör tehetséges mesterének, Rutilio Manetti- nek Ábrahámja szíves készséggel vendégeli meg az angyalokat, akik

2*

1

11