Meszlényi Antal: A százéves esztergomi Bazilika (1956)
A valóraváltás embere: Rudnay Sándor. COEPIT
Miközben tárgyalt, ugyanakkor dolgoztatott is. A földmunkák végzésére kb. 1000 kubikust szerződtetett, s ezek csákányai már 1821-ben lebontották a Mária Terézia által emeltetett templomot. Kiemelték a Barkóczy-féle alapokat, és megindult a hegytető újabb planirozása. A munka oly gyors ütemben haladt előre, hogy Rudnay 1822 ápr. 23-án, Szent Adalbert ünnepén országos részvéttel lete- hette az alapkövet. Ettől kezdve lázas gyorsasággal dolgoztak tovább, mert ő a siettetésben nem akart határt ismerni. A pénzáldozatban ugyancsak ő volt a nagylelkű, de példája mögött messze elmaradtak az ország előkelői és vagyonosai. Az egyik kimutatás szerint 815 696 frt.-ot fizetett ki. Viszont sajátbevallása szerint csupán 1825-ig 1 200 000 frt.-ra rúgott az az ösz- szeg, amit az addigi építkezésekre fordított. Az igazság kedvéért meg kell jegyezni, hogy ez magában foglalja azokat a kisebb-nagyobb adományokat is, amiket a papság és a nép küldött behozni. Kezdetben az építést a tervező Kühnel irányította. De mivel hivatala Bécshez kötötte, ezért helyettesítésével unokaöccsét, Packh Jánost bízta meg. Az utóbbi felügyelete mellett 1823 jún. 7—júl. 7-e között nagy gonddal és műértéssel szétszedték a Bakács-kápolnát. Minden egyes darabját külön-külön megszámozva félrerakták, hogy eredeti alakjában és mostani helyén újra lehessen felépíteni, ami október végéig meg is történt. Ezzel párhuzamosan haladt a bazilika alatt a sírbolt és fent a Szent István vértanú kápolnája építése, s a kettő 1824 nyarán készült el. A nagy gondot ez az év tetézte még azzal, hogy meghalt Kühnel és Packnak egyedül kellett átvennie a munka folytatását. A falak felhúzásával egyidejűleg haladt a megbízott szobrászok és festőművészek foglakoztatása. A prímás rendelésére 'Ferenczy István kifaragta Szent István vértanú oltárszobrát, az osztrák Andreas Schroth a kripta feljáratának két allegorikus alakját, az olasz Pisani pedig az estei hercegek megrendelésére Károly Ambrus síremlékét. A főoltár képét, mely Szent István királyunk megke- reszteltetését ábrázolta, az egri születésű Hess Mihály festette meg. Ez azonban sohasem került a főoltár fölé, s ezidőben a káptalani terem déli oldalfalán függ. Rudnay bármennyire szerette volna élete szép alkotását befejezni, ez az öröm nem adatott meg neki. A vállalkozás hosszú időt és még több pénzt kívánt. Sem az egyiket, sem pedig a másikat nem kapta meg. Élete végéig csak a bazilika oldalfalai, a kupolát tartó négy pillér, s az azokra támaszkodó négy boltív, továbbá 6 — 6 kanonoki ház készülhetett el. A további folytatás utódaira várt. De a kezdés érdeme az övé, és méltán hirdetheti az oszlopos pro- pyleum belső falára helyezett címerének felirata: COEPIT. 2* 19
