Leopold Antal: Esztergomi kalauz (1931)

Esztergom földrajzi helyzete általános adatai

4

földet és a Felvidéket nem tudja elfoglalni, csupán részben behódoltatok Történelmi okok eredményezték a több Ízben elpusztított, majd újra benépesült eme tájék tarka néprajzi képét is, amelyet ezen a korábban egységes magyar népterületen láthatunk.*

A város általánosságban a csöndes kisváros jellegét viseli magán, amely mai közigazgatási egységét 1895-ben nyerte. Addig a közel 10 ezer lakosú Esztergom szab. kir. városból, továbbá Szenttamás, Szentgyörgymező és Víziváros nagyközségekből állott. Az immár közigazgatásilag teljesen egységes város 2066 házban 17963 lakost számlál az 1920. évi népszámlálás adatai szerint.**

Esztergom jelenleg Komárom-Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék és az esztergomi járás székhelye. Székvárosa Magyar- ország hercegprímásának, a főkáptalannak, az.esztergomi egyháztartománynak és egyházmegyének. Közhivatalai, iskolái, két kórháza, kaszárnyája fürdője, ipari vállalatai is nagy vidék kulturális központjává teszik e várost, amely villanyvilágítása és újabban általános vízvezetéke révén a modern városfejlődés útján jelentős lépésekkel halad előre.

* V. ö. Bátky Zs. : „Egy-két szó az esztergom-váci Dunaszorulat emberföldrajzához“. (Földr. Köz]. 1918.)

** Határa 15.893 hold, nagyobbrészt erdővel és szőlővel borítva.

Esztergomi Takarékpénztár R.-T. -------- —

5

zent István Hévv íz f ü rd őtel epe

'1 1 Esztergom, Csernoch János-út 16.