Leopold Antal: Esztergomi kalauz (1931)

Esztergom földrajzi helyzete általános adatai

Esztergom földrajzi helyzete, általános adatai.

Esztergom sz. kir. rend. tan. város a Duna jobb partján Magyarország legkiesebb fekvésű s legszebb történeti múlttal dicsekvő városai közé tartozik.

Emberföldrajzi helyzetét az esztergom-váci Dunaszorulat határozta meg, amely a Dunántúl, Északnyugati-Felföld és az Alföld határvonalának összeszögellése miatt egyike hazánk legjellegzetesebb tájainak. Két nagy medencét, a Kis- és Nagy- Magyar-Alföldet választja el s e két medence közül a Kis-Alföld és a Felföldnek nyugati része tartozott kezdettől fogva Esztergom vonzásterületébe. Esztergomnak forgalmi jellege szabta meg kialakulását is. A Duna mentén nyúlik meg, akárcsak Buda, vagy Pest. Az Eny. Felvidék fuvarosai — jóllehet a Duna mindkét partján eljuthattak volna a szoroson keresztül a Nagy-Alföldre, legalább télvíz, jégzajlás idején szivesebben átkeltek a párkány-esztergomi réven s a rövidebb kelta-római vörösvári úton jöttek Buda száraz vámjához. Igaz, hogy erre királyi hatalom is kényszerítette őket, Esztergomot 'árúmegállító joggal ruházván fel. Az átkelőhely-jellegnek megfelelően Esztergom vármegye is úgy alakult ki, hogy egyik fele a Dunán innen, a másik a Dunán túl fekszik. Szakasztottan ez áll Komárom vármegye esetében is.

A Dunaszorulat hadászati szerepe is már kezdettől fogva nagyfontosságú egészen napjainkig. Belsejét és környékét várakkal rakják meg s az itt kezdődő végvárvonal miatt a török n Kis-Al1*