Lánczos Zoltán: Esztergom a 18-19. században (Esztergom füzetek II., 1975))

2

1910-ben valaki megkérdezte a Magyar Nyelv szerkesztőségét, hogy honnan ered Esztergom városának neve. Kitűnő nyelvész-történészünk, Melegdi János, s lap az évi 2. számában, a 96. oldalon a következő választ adta : "Esztergom /Ma: 355/, régebbi alak Esztergám /Szikszai Fabr. valamennyi kiadásában/; 1146-ban Esztri- gun /Pauler M.N.-tört.1.501./; Estrigim /Migne 185:1235/» a latin emlékekben Strigonium /Kauz. Mon./. Eredetéről több nézet van, de egyik sem elfogadható; ezek a nézetek a következők : a./ Strigonium = ister+garam /lásd Szikszai Fabr./ s legutóbb "Istri Gron"-ból /Századok,XXXIX. 352./. b./ Pauler Gyula szerint "valami Strigran-féle szláv elnevezésből alakult". /Magyar Nemzet Története.I. 35, 501./; c./ Ismét más magyarázat Sándor I. : /Sokféle. IX.179./ A horvátban Ostrogom-nak hivták e helyet /l. Bel- loszt./, tótul pedig Osrihom. Mindkét név a magyarból való. Nézetem szerint a STR- szókezdet az eredeti, s a mellett szól, hogy a szó szláv eredetű, s talán "őrhely"- félét jelent."- o 1683-ban Kara Musztafa nagyvezér hatalmas haddal Bécs ellen vonult. XI. Ince pápa kezdeményezésére I.Lipót császár, Giustiniani velencei dogé és Sobieski János részvételével megalakult négyes szövetség /Szent Liga/ seregei 1683. szeptember 10.-én megverték és menekülésre késztették az elbizakodott nagyvezért, aki csapataival Esztergom irányába vonult vissza. Sobieski indítványára a szövetséges csapatok minden erejüket az Esztergomban tartós védelemre be-