Lánczos Zoltán: Esztergom múltjából (Esztergom füzetek I., 1975))

Esztergomi eredetű-e a Nibelung-ének?

ESZTERGOMI EREDETÜ-E A

NIBELUNG-ÉNEK?

A középkori eposzok között előkeli helyet elfoglaló Nibelung-ének, eredeti cimén : Der Nibelunge liet, vagy Nibelunge nőt, az eredetét kutató irodalomtörténészek között sok vitára adott okot.

Hogy ez az eposz hosszas mondái fejlődés eredménye és mitoszi magva van, ehhez nem fér kétség. Az is erősen valcszinü, hogy végleges formába a XII. században öltöztette valamelyik lovag-költő, s munkája számos később előkerült kézirat tanúsága szerint a XV. századig igen népszerű volt. Különös képen a XVI. század után úgyszólván ismeretlenné vált. A XVIII. század közepén találta meg és adta ki egyik kéziratát Hohenemsben egy Oberolt Hermann nevű orvos, aki Wolf Frigyes homéroszi teóriáját alkalmazva, annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a Nibelung-ének ősi balladaszerü költemények felhasználóséval készült.

Ezt az elméletet Ffeiffer és Bartsch támadásai 1854 után megingatták. Akadtak szép számmal olyan kutatók, akik azt bizonygatták, hegy a Nibelungen-liedet minden bizonnyal valamelyik XI.-XII. századbeli osztrák költő dolgozta fel újra régóta elterjedt mondák alapján.

A linzi Dr. Benesch irodalomtörténész, aki 1902- ben halt meg, a kürentergi lovagok várának romjai között kutatva, olyan leletekre bukkant, melyek alapján uj el