Lánczos Zoltán: Esztergom múltjából (Esztergom füzetek I., 1975))
Ki fedezte fel a süttői márványt?
- 6 KI FEDEZTE FEL A SÜTTŐI MÁRVÁNYT? A XVII-XVIII. századi barokk plasztika legjelentősebb művelői közé tartozott az osztrák származású Donner György Réfael, aki nem csak szobrászattal, de épületek tervezésével és kivitelezésével is foglalkozott. Miután Pozsonyban elkészitette a Szent Márton tiszteletére állíttatott, egész lovascsoportot ábrázold monumentális emlékművet, megbizást kapott Esterházy Imre esztergomi érsektől az "alamizsnás Szent János" tiszteletére emelendő kápolna építésére, Minden valőszinüség szerint e kápolna épitése bir- ta rá Donnert, hogy az esztergomi hegyekben megfelelő épitési anyag után kutasson. Kutatásai közben Süttőn gazaag márvónyanyagra talált. Felfedezése nagy örömet keltett a primási udvarban, mivel eddig mit sem tudtak a hegyekben rejlő kitűnő minőségű márványról, melynek kiaknázása nagy anyagi haszonnal is kecsegtetett. i«aaga Donner is remélte, hogy a márvány bányák megnyitása nem csak az érsekségnek, de a közjónak is javéra fog szolgálni. Mivel Esterházynak a bánya megnyitásához és üzemeltetéséhez nem volt elegendő megfelelő szakembere, nagyobb összeg befektetését pedig nem akarta kockáztatni, könnyén ráállt, hogy a márványtelepeket bérbe adja Donnernek. Az érsekség és a szobrászművész között igy jött létre 1734 május 31.-én az egyezség. A hosszú latin szövegű szerződés elején Esterházy kijelenti, hogy Don-
