Lánczos Zoltán: Esztergom múltjából (Esztergom füzetek I., 1975))

Ki fedezte fel a süttői márványt?

- 7 ner érdeme a többféle kiváló minőségű márványt /va- rium, idque speciosum et laudatissimae qualitatis marmor/ szolgáltató telep felfedezése, s a telepet eddigi szolgálatai, kiváló érdemei jutalmául, a régi, használaton kivüli kőbányával együtt adja bérbe Donnernek a következő feltételek mellett :

Donner az első hat évben 75» a második hat évben 100 és a hátralévő tizenkét évben évenkint 150 rajnai forint bért köteles fizetni.

Italmérési jogot nem kap, viszont a műveléshez szükséges fát mérsékelt áron szerezheti be az érsekség erdészetétől.

Munkásokként lehetőleg az érsekség jobbágyait köteles alkalmazni.

Az érsekség részére esetleg szükséges márványt ingyen köteles átengedni, csupán a kitermelés önköltségét kapja meg. Ettől eltekintve mind itthon, mind külföldön szabadon értékesítheti a kifejtett márványt.

Ugyan akkor a primás az érseki kertben két szobából álló műtermet bocsájtott Donner rendelkezésére és kinevezte az érsekség épületeinek igazgatójává.

A szerződés leszögezte, hogy huszonnégy év után a márványtelepek és a régi kőbánya tulajdon és használati joga maradéktalanul visszaszáll az érsekségre, de ha újra bérbe szándékoznának adni, Donner Györgynek van elsőbbségi joga hozzá.

Donner eme szerződésnek királyi megerősítését is kieszközölte. Folyamodáséban ő is elmondta a süttői márványte lepek felfedezésének körülményeit és kijelentette, hogy jelentős költséggel és munkával az országra nézve hasznos, jövedelmező intézményt kiván létesíteni.

Jellemző a királyi hivatalok lassú, bürokratikus adminisztrációjára, hogy Donner kérelmét 1755 április 22.-én véleményezte a magyar kancellária, a magyar kamara pedig csak 1756 február 22.-én továbbította az