Lánczos Zoltán: Esztergom múltjából (Esztergom füzetek I., 1975))

Ki fedezte fel a süttői márványt?

- 7 ­ner érdeme a többféle kiváló minőségű márványt /va- rium, idque speciosum et laudatissimae qualitatis marmor/ szolgáltató telep felfedezése, s a telepet eddigi szolgálatai, kiváló érdemei jutalmául, a ré­gi, használaton kivüli kőbányával együtt adja bérbe Donnernek a következő feltételek mellett : Donner az első hat évben 75» a második hat év­ben 100 és a hátralévő tizenkét évben évenkint 150 rajnai forint bért köteles fizetni. Italmérési jogot nem kap, viszont a műveléshez szükséges fát mérsékelt áron szerezheti be az érsek­ség erdészetétől. Munkásokként lehetőleg az érsekség jobbágyait köteles alkalmazni. Az érsekség részére esetleg szükséges márványt ingyen köteles átengedni, csupán a kitermelés önkölt­ségét kapja meg. Ettől eltekintve mind itthon, mind külföldön szabadon értékesítheti a kifejtett márványt. Ugyan akkor a primás az érseki kertben két szobából álló műtermet bocsájtott Donner rendelkezésére és ki­nevezte az érsekség épületeinek igazgatójává. A szerződés leszögezte, hogy huszonnégy év után a márványtelepek és a régi kőbánya tulajdon és haszná­lati joga maradéktalanul visszaszáll az érsekségre, de ha újra bérbe szándékoznának adni, Donner György­nek van elsőbbségi joga hozzá. Donner eme szerződésnek királyi megerősítését is kieszközölte. Folyamodáséban ő is elmondta a süttői márványte lepek felfedezésének körülményeit és kijelen­tette, hogy jelentős költséggel és munkával az ország­ra nézve hasznos, jövedelmező intézményt kiván létesí­teni. Jellemző a királyi hivatalok lassú, bürokratikus adminisztrációjára, hogy Donner kérelmét 1755 április 22.-én véleményezte a magyar kancellária, a magyar ka­mara pedig csak 1756 február 22.-én továbbította az

Next

/
Thumbnails
Contents