Kőrösi László: Korrajzok: Vaszary Kolos (1895)
62 gosan örvendezénk, szivének mélyéből kö- nvörgött Istenhez, hogy neki, kinek vállaira ily nagy kötelesség hárult, adja malasztjátés égi világosságát. S ezért azon üdvözleten kívül, melylyel a főmegyei papság érzelmeit ma előtte tolmácsoltam, imádkozzunk is buzgón, meg lévén győződve, hogy ő maga is a mi imádságainkban fogja a mi fiúi ragaszkodásunknak biztosítékát látni. Ezennel elrendelem tehát, hogy midőn a kegyelmes királyi kinevezést a hívekkel közlitek, hívjátok fel őket, hogy Istennek hálát adva, Hozzá könyörögjenek, hogy az uj főpásztornak hosszú és szerencsés kormányozást engedjen. Az legyen a Mindenhatóhoz intézett állandó imádságainknak tárgya, hogy megőrizve a dicső primási székre lépő Érsek-atyánknak életét és egészségét, őt védelmezze és segítse a mindenség Ura, hogy lecsillapítván a viharzó szeleket, a tornyosuló hullámokat, a magyar katholikus egyháznak hajóját a reá bízott halhatatlan lelkekkel együtt a békesség és megelégedés kikötőjébe vezérelje. Esztergom, mindszentek napján, 1891. Maycr István vál. stagnei püspök, általános káptalani helytartó.» Midőn a főkáptalan Sujánszky Antal püspök vezetése alatt tisztelgett, Vaszary Kolos herczegprimás a következő szavakkal üdvözölte tanácsosait:
