Kéményfy K. Dániel: Vaszary Kolos 1855-1905 (1905)
A tanári pályán
45 ellensége volt a cz-nek, mindig egyszerű c-t írt. Tanítványainak könyvekkel is kedveskedett. A várnai csatáról, előbb élőszóval elmondott előadását, a Sz.-lstván-Társulat kiadásában nyomtatásban is szétosztotta. Hogy mennyire szerette komolyabb és írói érzékkel biró tanítványai munkásságát feléleszteni, érdekesen jellemző adat erre nézve Qömör-vármegye monográfiájának esete. „Bármikor és bármit tehetek — írja egyik tanítványának ezen esetre vonatkozólag—- hazai irodalmunk és tudományosságunk előhaladására, a legszívesebben teszem.“ 1866-ban Gömör-vármegye Ágost, Szász-Koburg- Góthai herceg költségén, Hunfalvi János szerkesztésében megindította a megye monográfiájának megírását. A monográfiánál, lemásolás végett szükség volt Bél Mátyásnak Gömör-vármegyéről szóló s a primási könyvtárban őrzött kéziratára, a melyet Batthyányi József hercegprímás annak idején drágán vásárolt meg Bél Mátyás özvegyétől. Vaszary Kolos utánjárásának sikerült a kéziratot Knauz Nándor útján kikölcsönözni s a másolásra felkérte Findura Imre jeles tanítványát, ma már hírneves írót, aki 1866 pünkösd ünnepén mint jogász sietett a kéziratot lemásolni. Szokatlanul hideg, orkánnal párosult pünkösd volt az 1866-iki s Findura Imre az öreg-utca egy kicsi hajlékában másolta a kéziratot. Ha ujjai meggémberedtek is, azzal nem törődött, fülébe csak tanárának, Vaszary Kolosnak bátorító szavai hangzottak : Est Deus in nobis et nos agitante calescimus illő! * * *
