Kéményfy K. Dániel: Vaszary Kolos 1855-1905 (1905)
Magyarország hercegprímása
107 Az egyházpolitikai súlyos helyzet közepette se feledkezett meg Vaszary Kolos prímás, az egyházmegyéjét szorosan érdeklő dolgokról. A kisdedóvásról szóló új törvény alkalmából, 1892. augusztus 22-én felállítja és felépítteti az esztergomi óvónőképzőt; szeptember 15-én elrendeli, hogy a katonaságot kellő lelki gondozásban részesítse a papság, a melynek városában helyőrség van; november 4-én elrendeli Ő Szentsége püspöki jubileumának megülését s december 4-én az angol biblia-társulat biblia terjesztése ellen hívta fel papsága figyelmét. A kisértések és megpróbáltatások idejét egy-két örvendetes esemény tette változatossá. Ő Szentsége Vaszary Kolos hercegprímást 1893-ban a január 16-ki titkos és a január 19-iki nyilvános konzisztóriumban a katho- likus egyház bibornokai közé emelte. Működésének kedvező megítélését a római Szentszék részéről, ezen, szinte páratlanul álló gyors kitüntetés bizonyította. Főpapságának második évében Magyarországban alig szokott valaki ilyen kitüntetésben részesülni. Olajággal lépett a háborgó világ közé, a mérséklet és béke érdekében vívott küzdelmét még papi körökben is célzatosan, személyes- kedve tárgyalták; a sajtó egy része meg képtelen dolgokkal szórta tele a közvéleményt, úgy hogy szükségét látta később maga a prímás is, ilyen üzelmek ellenében állást foglalni. Örök emlékűek ezen támadásokra vonatkozólag azon szavai, melyeket Helc Antal esztergomi polgármesternek a támadások alkalmából a város nevében tolmácsolt beszédére mondott: „Tudom én azt
