Kéményfy K. Dániel: Vaszary Kolos 1855-1905 (1905)
Magyarország hercegprímása
98 képes föltartóztatni. Ha most egy Apponyi, ki szintén az egységes házassági jogot és judikaturát kívánta, a liberalizmus zászlóját kibontja, a fúzió fog felszínre kerülni s félő, hogy Apponyi hódító hatalma magával ragadja a szabadelvű pártot s így övé a jövő'. így gondolkozott a kormány s elhatározta, hogy Irányihoz csatlakozik. Ellentétben az egy héttel hozott határozattal, még ugyanazon napon, melyen Apponyi magáévá tette Irányi határozati javaslatát, a szabadelvű párt Csáky gróf indítványára szintén hozzájárult Irányi határozati javaslatához. Irányi határozati javaslatát a képviselőház ugyancsak Csáky Albin gróf felszólalására csaknem egyhangúlag határozattá emelte. E határozat az egyházpolitikában új helyzetet teremtett, mert elfogadásával a képviselőház a radikálisabb egyházpolitikai reformok keresztülvitelére vállalkozott. Előrelátható volt, hogy ezzel a polgári házasság behozatala rövid idő kérdése. Mindennek dacára Vaszary Kolos hercegprímás, aki az egyház és állam közötti kibékülés fáradhatlan apostolának bizonyult és aki azon elvet vallotta, hogy támadni nem fog, de ha támadják egyházát, védekezni fog, oly javaslattal lépett fel a főrendiház 1892. évi július 4-iki ülésén, mely méltán kielégíthette volna a kormányt és elejét vette volna annak, hogy Magyar- országon az egyház és állam közötti küzdelem el ne fajuljon. A főrendiház e híres vitáját a hercegprímás első parlamenti szónoklata uralta. Kimutatta, hogy az 1868-iki törvény 12-ik szakaszának a kormány által való
