Kéményfy K. Dániel: Vaszary Kolos 1855-1905 (1905)
Magyarország hercegprímása
99 magyarázata és alkalmazása nem egyeztethető össze sem a vallási jogegyenlőséggel s viszonossággal, sem a protestánsok óhajával s kánonjaival, sem a kath. egyház hitelveivel, sem az osztó igazsággal, se az igazi liberáiiz- mussal. Azért az 1868-iki idézett szakasz megváltoztatandó, vagy s ez volt a prímás javaslata: „oly értelemben magyarázandó s alkalmazandó, hogy az 1868-iki törvény 12. szakasza nem imperativ, nem kogens, hanem csak deklarativ, mint akárhány más törvény; vagyis: a szülők nem kényszeríthetők gyermekeiket a jelzett szakaszban kimondott elv szerint nevelni.“ A prímás javaslata indokolására a törvény nem imperativ szövegezését is felhozta, mely nem az mondja: hogy a fiúk az apa, a leányok az anya vallását követni tartoznak, hanem egyszerűen csak azt mondja: követik. Hogy a törvény szelleme nem imperativ, azt azzal is okada- tolta a hercegprímás, hogy az, a szokásos végrehajtási záradékkal nem láttatott el; a törvényhozás ugyanis se az összminisztériumot, se a vallásügyi minisztert a törvény végrehajtásával nem bízta meg; épp azért nem nyert szankciót se 1868-ban, de meg az 1879-iki XL. t.-c. 53. szakaszában sem, mert itt az említett szankció a törvényjavaslat előadója szerint csakis ezen t.-cikk 1—8-ik szakaszaira vonatkozik. Vaszary Kolos hercegprímás javaslatát Schlauch Lőrinc nagyváradi püspök sietett a püspöki kar nevében elfogadottnak kijelenteni, s a katholikus főrendek is méltóan tömörültek melléje. Gróf Eszterházy Miklós Móric, gróf Széchen Antal, gróf Sztáray Antal, gróf 7* I ____esztergám a
