Kéményfy K. Dániel: Vaszary Kolos 1855-1905 (1905)

Magyarország hercegprímása

97 május 17-én a szabadelvűdért értekezletén Csáky Albin gróf kultuszminiszter kijelentette, hogy az 1868-ki 53. törvénycikket illetőleg a kormány álláspontja nem vál­tozott, a törvény módosítása kizárt s a kormány a polgári anyakönyvvezetést fogja elsőnek behozni. Elő­segítette a kormány magatartását Apponyi Albert gróf­nak egyházpolitikai állásfoglalása. 1892. május 27-én megtartja híres és a politikai helyzetben fordulatot előidéző képviselőházi beszédét. Hozzájárult Irányi Dániel általános vallásszabadságot követelő határozati javas­latához és bár az 1868-iki törvényt szerencsétlennek tartotta, nem osztotta azok felfogását, kik egyedül a revízióban gondolták a vallási béke helyreállítását. A békét a teljes lelkiismereti s vallásszabadság behozata­lában látta, mely egyúttal szerinte a revíziónak, a szülők rendelkezési jogának visszaállításával, logikai következ­ménye és megakadályozója annak, hogy az országban katholikus felekezeti párt támadjon. Viharos tetszéssel találkozott Apponyi azon új kijelentése, hogy „a házas­sági kötelék mostani állapota hazánkban lazább és kevesebb tekintetben s tiszteletben részesül, mint Európa bármely más országában“ és hogy ezeknek a „botrányos állapotoknak“ csakis akkor vetünk véget, „ha családi jogunkat a jogállam és jogegyenlőség fogalmának követel­ményeihez képest átalakítottuk.“ Apponyinak ezen fellépése természetesen váratlanul érte a kormányt. Ekkor már kiszivárgott az a hír, hogy a kormány a katholikus klérus által megindított lavinát csak a polgári házassággal, állami anyakönyvvezetéssel 7

Next

/
Thumbnails
Contents