Horler Miklós: Esztergom, Bakócz-kápolna (2000)
nak csupán vázlatos befoglaló formáját ismerjük Packh felméréséből. Formai részleteiről és méreteiről pedig egy 1687-1695 között keletkezett részletes leírás adhat fogalmat. A kupola kissé nyújtott, elliptikus, klasszikusan szép arányú konstrukció volt, amelynek magassága az alapkör sugarának közel másfélszerese. A lanterna a leírás szerint nyolcnyílású volt, a nyílások között páros oszlopokkal. A kupola szerkezeti vázát huszonnégy bordaív alkotta, amelyeket vízszintes körgyűrűk kapcsoltak össze. Ez a vázszerkezet a kupolát négyszer huszonnégy, összesen kilencvenhat, felfelé keskenyedő mezőre tagolta, amelyeket tűzben aranyozott és eziistözött rézlemezek töltöttek ki. A lemezeken Jézus életéből vett jelenetek és szenteket ábrázoló kompozíciók voltak. Az összhatást valószínűleg hasonló plasztikai értékű kazet- tázás határozta meg, mint amilyen a fülkeboitozatok ívbélletein látható. A vasváz mentén rézből domborítva és a vázra felszerelve kétoldalt kimataggal és gyöngysorral kísért lemezek alkothatták az egyes kazetták kereteit, hasonlóan a fülkékhez. A kazetták alapsíkjait díszíthették a jelenetek, alakok, esetleg egyéb díszítőmotívumok is. A kupola és a fülkék építészeti tagozása között feltétlenül valamilyen harmónia volt. A kápolna alaprajza eredeti helyzetében (Packh János felmérése) 5
