Dvihally Géza: Esztergom sz. kir. város : Történeti és jelenkori ismertetés (1912)

A főszékesegyház

39

a Magyar Sion hegyén, az ország főtemplomát megépítse.

Rudnay, hogy terveinek kivitelét sürgesse és ellenőrizhesse, Esztergomban lakott. Ide hivatta Khünel Pál jeles bécsi műépítészt s megtekintve az egész várhegyet, megbizta, miszerint készítsen tervet egy impozáns főszékesegyház- ról úgy, hogy körül legyenek a primási és főkáptalani lakások, valamint a papnevelde is. Bizonyosan több terv is készült, melyek közül Rud- nay azt fogadta el, melynek főrésze, a mai főszékesegyház, meg is valósult. Khünel terve szerint a főszékesegyházhoz építve a Lipót-bás- tyáig terjedt volna a hercegprimási palota, mig előtte félkörben a kanonokok lakásai, a kis és nagy szeminárium, valamint az érseki helynök lakásául tervezett épület.

Rudnay még az évben hozzáfogott a munkához. A. külső erődítéseket lehordatta, az árkokat, melyek mind az egykori vár védelmére szolgáltak, betömette s egészen a belső vár piaca felől le, a primási téglagyárig egyengette a nagyszerű építkezés szinterét, majd a vár és viziváros délkelet felől eső erődítéseit hordatja le s ott szerpentin utakat létesít, beiktatásának második esztendejében, 1822. év szent Adalbert napján pedig nagy ünnepségek között teszi le az alapkövét a mai főszékesegyháznak.

A főszékesegyház építése.

Országos ünnep volt az alapkő letétele s ezen maga József nádor is résztvett. Az építkezést a tervező művésznek rokona Pákh János