Dvihally Géza: Esztergom sz. kir. város : Történeti és jelenkori ismertetés (1912)

Esztergom történeti áttekintése

21

hordják s régi szentélyeinknek faragott köveiből a bástyákat toldozzák.

A mohácsi vész után Buda is elesik s ekkor Esztergom a kereszténység végvára. Fontos erődités, melynek birhatásáért a török és keresztény annyi vért áldozott.

Szent István király várának ormain, miután az érseki és a főkáptalani székhelyet már előbb Nagyszombatba helyezték, 1543-ban már a félhold hirdeti a törökök uralmát.

Törökvilág Esztergomban.

Esztergom ezután már tisztán a hadtörténetemé. Mintegy 150 évig örökös harc és ostrom dúl Esztergom falai között. A török teljesen úgy rendezkedik be a várban, mint akit kimozditani soha sem lehet. A régi székesegyházat mecsetté alakitja át, a megerősitett viziváros falait uj bástyákkal látja el, török közigazgatást szervez s az egész környéket innen sarcolja, innen rabolja. 1594. év május havában Mátyás főherceg, a későbbi császár és magyar király, ostrom alá vette a várat s május 19-én általános rohamot intéztetett a falak ellen. Ebben a küzdelemben esett el Esztergom falai alatt Balassa Bálint, a XVI. század nagy költője, ki mint később Petőfi, a harcok mezején lelkesítette dalaival a török verő magyar vitézeket s maga is szolgált jó példával a kemény tusákban. Balassa, Pálffy Miklós magyar hadosztályában harcolt, mikor egy ágyúgolyó mindkét lábát leszakította. Nagy kínlódások között május 26-án a második roham csatazaja alatt lehelte ki lelkét a táborban. Holttestét