Dvihally Géza: Esztergom sz. kir. város : Történeti és jelenkori ismertetés (1912)
Esztergom történeti áttekintése
22 utóbb Hibben temették el. Hiába volt azonban a hős vérehullása, mert ezúttal nem sikerült a törököt kiverni Esztergom falai közül. A gyászos ostromot követő esztendőben 1595-ben lehetett csak visszavenni a várat, de egy évtized után ismét a török üt benne tanyát, míg végre 1683- ban Szobieszky János lengyel király és Lotha- ringiai Károly herceg egyesült seregének sikerül vissza szerezni, miután előbb a 26,000 főnyi török sereget Párkánynál teljesen tönkretették. A török hódoltság idején a szultánok nagy gondot fordítottak Esztergomra. Nemcsak a várat, hanem a körül levő magaslatokat is megerősítették s igy a sz. Tamás hegyén is elővárat emeltek. Az Esztergomban parancsnokló török főtiszt és a várőrség, mindég a török sereg legkiválóbb vitézeiből került ki. Szívós kitartással ragaszkodtak a várhoz, mert a nyugat felől jövő keresztény seregeket mindég Esztergom tartotta távol a magyarországi törökvilág fővárosától Budától. Esztergom Buda kulcsa volt s ha Buda elesik, nincs többé oly hadi állásuk, honnan a hódoltságot a maguk módja szerint uralhassák. Ez lebegett szemeik előtt s azért, midőn első ízben Mátyás főherceg visszafoglalta tőlük a várat, előbb Egert majd Kanizsát, végül mind a kettőt is felajánlották cserébe Esztergomért. Esztergomnak 1683-ban való visszafoglalása után két évvel a budai basa ostrom alá vette ugyan a várat, de Lotharingiai Károly Tát és Esztergom között teljesen megsemmisítette a török tábort. A törökvilágban a vár alatt elterülő város
