Dvihally Géza: Esztergom sz. kir. város : Történeti és jelenkori ismertetés (1912)

Esztergom történeti áttekintése

20

csarnokaiban hires, idegen tudósokkal értekezik meghívott főpapok és más hazai tudósok társaságában.

Ez volt Esztergom második fénykora. Mint a hogy régente a keresztény hit, úgy most a tudomány, művészet s általában a szellemi élet sugárzott ki Esztergomból az országra. Vitéz nagy műveltsége korának legnagyobb tudósait vonzotta Esztergomba, s maga Mátyás király is sokszor időzött itt, majd látván az ország szellemi életére kiható munka gyümölcseit, később, Vitéz halála után budai palotájába plántálta át az érseki udvarban fejlődött kulturális gócpontot.

Mátyás halála után özvegye Beatrix tartja székhelyét Esztergomban, a XV. század vége felé pedig Bakócz Tamás, korának még az uralkodók között is legtekintélyesebb embere veszi fel Vitéz szerepét s azt hatalmasul be is tölti. Az érseki várat most ismét uralkodók és a külföldi követek látogatják. Hagy vadászatok, országos ünnepségek színhelye ez. II. Ulászló is felkeresi itt Bakócz Tamást, kinek egyik kiváló alkotása a máig épségben maradt s nevét viselő kápolna, melynek bővebb leírását a főszékesegyház ismertetése keretében találja meg az olvasó.

Bakócz Tamás halálával ismét kopik a dicsőség fénye a város történetének lapjairól s bár Szapolyai János még rövid időre fő- és székesvárosának választja Esztergomot, Várdai érseksége idején 1531-ben Rogendorf hadai telepednek a várba s ettől fogva az idegen zsoldosok pusztítanak itt mindent, kaszárnyák lesznek a hit és tudomány csarnokai. Értékes műkincseinket szét