Dvihally Géza: Esztergom sz. kir. város : Történeti és jelenkori ismertetés (1912)

Esztergom történeti áttekintése

19

még tatárostromot is kiállott vár, úgyszólván, romokban hevert.

Az ország főtemploma, a sz. István által épitett sz. Adalbert székesegyház, melyet utóbb Jób érsek restaurált, annyira meg volt rongálva, hogy szinte csodával határos, miszerint maga alá nem temette az ájtatoskodókat. Csanád érsek teljesen újjáépítette a templomot faragott kövekből, gótikus stylben, hatalmas boltozatokkal, oszlopokkal és faragott kőszobrokkal. A várat is nagy költséggel megerősitette. Uj tornyokat, bástyákat és falakat emeltetett s a régieket kijavíttatta. A teremtő lélekkel megáldott érsek Esztergomot ismét újjá, széppé és erőssé varázsolta. Erre költötte nemcsak a saját, de rokonai jövedelmét is.

Nagy Lajos királyunk alatt Esztergom ismét az ország legjelentékenyebb városa.* Mária királynő halálától azonban mintegy 150 esztendeig megint csak sok megpróbáltatás köszönt ege fölé. Emelkedés és hanyatlás, büszke fény és gyász, egyre váltakozik itt, épugy, mint az egész országban, melynek története szoros kapcsolatban van a város viszonyaival.

Széchy Dénes érsek 1439-től 1465-ig megint az ország központjává teszi. Nagy fontosságú események, béketárgyalások, országos gyűlések és alkudozások helye. Széchy érsek fejezi be teljesen az árpádkori bazilikát. Majd Vitéz János alatt lendül fel ismét a város. Az érsek palotáját oly nagy Ízléssel rendezi be, hogy hire a küföldön is elterjed. A várhegy dunai oldalán függőkerteket létesít, a helyreállított vár nagy

2*