Dvihally Géza: Esztergom sz. kir. város : Történeti és jelenkori ismertetés (1912)

Esztergom történeti áttekintése

15

keresztesei vonultak itt el s akkor II. Géza király látta vendégül esztergomi várában VII. Lajost. 1172-ben Welf Henrik szász herceg igyekszik, Esztergom érintésével, a szentföldre. Esztergom gyászban fogadta ekkor a kereszteseket, mert III. István király ravatalon feküdt a várban. III. István volt az első király, kit itt temettek el.

III. Béla 1189. junius 4-én fogadta Esztergomban Rőttszakálú Frigyest, ki Magyarországon át vezette keresztes hadait a szentföldre. A király és királyné, Jób érsek és a többi zászlós urak kíséretében, fényes diszben kiment a várból a nagy császár elé, s ez ugyancsak díszes kísérettel lovagolt fel Esztergomba. Az egykorú történetírók szerint, maga a hatalmas császár is elcsodálkozott a magyar király esztergomi gazdagságán és udvartartásán. III. Bélát teljesen rangszerinti uralkodótársul volt kénytelen tekinteni a szent birodalmi császár, kinek tiszteletére pazar ünnepségeket rendeztek a várban és vadászatokat a várost környező hegyekben levő vadaskertekben.

A császár mintegy 130—150 ezer főnyi keresztes hada is több napig pihent ekkor Esztergom alatt s a mostani szentgyörgymezői részeken táborozott. III. Béla még ezeket is megvendégelte. A történeti kútfők szerint, két magtárral lisztet is ajándékozott nekik, mit a császárral jött svábok oly mohósággal rohantak meg, hogy három ember a lisztbe fuladt.

III. Béla idejében, pár évvel a keresztesek fényes fogadása után, Esztergomot óriási tűz-