Dvihally Géza: Esztergom sz. kir. város : Történeti és jelenkori ismertetés (1912)

Esztergom történeti áttekintése

IB

vész pusztította. A királyi palota és a szt. István által épített főszékesegyház is tönkre ment. A várost és a királyi palotát III. Béla, a főszékesegyházat Jób érsek 1195-ben restaurálta, de 1223-ban ismét csak elégett egész Esztergom.

A tatárok Esztergom alatt.

IV. Béla király uralkodása alatt 1241-ben törtek be a tatárok Magyarországba. A szerencsétlen muhi ütközet után, hol a legtöbb magyar főurral, Mátyás esztergomi érsek is elesett, a vad mongol hadak egész a Dunáig mindent elpusztítottak s 1242. év elején Esztergom elé értek. A Duna képezte természetes védőhatárát a Dunántúlnak, de a kemény tél még az egyedüli védőbástyának erejét is megtörte. A tatárok ugyanis régi fortélyukat vették elő s a Duna jegére először nagy szarvasmarha csordákat hajtottak s mikor látták, hogy az állatok nagy súlyát a jég megbirja, magok is átkeltek a jégen.

Az esztergomi vár alatt fekvő megerősített városban dúsgazdag görög, német és olasz kereskedők laktak és maguk a polgárok is, mint a királyi székhelyek lakói akkor általában, igen jó módúak voltak s azonkívül itt volt a királyi és primási paloták és az egyházak kincsei is. Mindezt tudták a tatárok és éppen ezért nagyon szerették volna a kétségbeesett országnak eme nagy menedékvárát, hol a környék lakossága is minden vagyonával egyetemben meghúzódott, bevenni.

A nagy tatárjárás magyarországi eseményeiről, Roger mester, akkori nagyváradi kanonok