Dvihally Géza: Esztergom sz. kir. város : Történeti és jelenkori ismertetés (1912)

Esztergom környéke

139

rában levő honvédtemetőben emelkedik a diszes 1848—-49-iki honvédemlék. A fehér terméskőből faragott szobormű, egy 8 láb magas, tömör oszloptömbön haldokló oroszlánt ábrázol. Az oroszlán karmaival mintegy védi az előtte fekvő magyar óimért. E helyen hatszáznégy honvédő hős piheni a szabadságért vívott csaták halálos fáradalmait. Esztergomban volt ugyanis jó ideig a szabadság- harc sebesültjeinek kórháza. A hatalmas kanonoki házakat rendezték be kórháznak s a nagysallói, komáromi, budai és váci csaták sebesült honvédéit ápolták itt s az elhunytakat külön a célra kijelelt sirkertben temették el. Itt nyugszik még Bátori Schulcz Bódog, a bodrogkeresztúri és herkályi csaták hőse. A hires 1848—49-es honvédtábornokot saját kivánságára temették a hős honvédek sírja mellé. A temető közepén kimagasló obeliszk Palkovics Károly 1848-i esztergomi kormány- biztos síremléke. Palkovicsot a szabadságharc után az osztrákok elfogták s négy évig Munkácson és Komáromban szenvedett rabságot. Esztergom hazafias közönsége minden év március 15-én e szent sírok fölött tartja a szabadság nemzeti emlékünnepét. A honvédemléket 1861- ben emelte a hazafiui kegyelet.

Ez ősi város azonban nem elégszik meg régi dicsőségének vagy balsorsának emlékeivel, hanem lépést halad a korral s egyike hazánk legmodernebbül fejlődő városainak.

Ipara és kereskedelme tekintve a főváros közelségét nem nagy, de fejlett s ezek termékei és árúi kiválóság tekintetében a fővárosiakkal versenyeznek ! A mezőgazdaságnak úgyszólván min-