Dvihally Géza: Esztergom sz. kir. város : Történeti és jelenkori ismertetés (1912)
Esztergom környéke
140 den ágát mivelik itt, de a kisbirtokos gazdáknak a szőlőtermelés képezi legkedvesebb foglalkozását. Ezek a szőlőfajoknak úgyszólván minde- nikét termelik. Újabb időkben nagy lendületet vett a szőlőnek gyümölcskénti értékesítése s ezért egyre szaporodik a fajszőlő termelése. Az esztergomi hegyvidék kitűnő bortermésének értékesítését egy igen agilis egyesület tartja kezében. Ez az „Esztergomi borászati egyesület“, mely mint szövetkezet szép eredményeket ér el ezen a téren. Az 1878. évben 60.000 korona alaptőkével alakult szövetkezet, melynek 300 részvényét 145 résztulajdonos bírja, az esztergomi hires zamárdhegyi, kusztusi s másfajta borokat a világ borpiacán igen nagy sikerrel helyezte el s nem kevesebb mint 10 nagy gazdasági kiállításon nyert boraival kitüntetést. A szövetkezet jelenlegi elnöke Rudolf Mihály, vezér- igazgatója Grrósz Eerenc, ki maga is jeles bortermelő, ügyvezető intézője Nedeczky Béla. Saját hivatalos helyisége a Borcsarnok-utcában van. A város kényelmes szórakozó helyei közül emlitésre méltó a gyönyörű kilátást nyújtó modern Korona-kávéház, továbbá az ujonan helyreállított Központi kávéház, valamint a város intelligens köreinek találkozó helye: a Magyar Király nagyvendéglő söröző helye, továbbá a Fürdő és Három Szerecsen nagyvendéglő kerthelyisége. E három nagyvendéglő egyúttal szálloda is, hol kényelmes és tiszta szobák várják a vendégeket.
