Dvihally Géza: Esztergom sz. kir. város : Történeti és jelenkori ismertetés (1912)

Esztergom környéke

138

vábbá a tehetetlen s elszegényedett aggok men- helye. Ebből kettő is van s egyet a város, egyet pedig a főkáptalan tart fenn.

Esztergom város tereinek csinját itt-ott nagyban emeli egy-egy művészi vagy történelmi nevezetességű szobor. A városházának szolgáló Bottyán-palota előtt egy gyönyörű kivitelű szobor vonja magára figyelmünket. Kiss György szobrász- művésznek a rendes sablontól eltérő Szentháromság szobra ez, melyet Yaszary Kolos bibornok-her- cegprimás nagyobb adományából, továbbá a város és a közönség adakozásából a kereszténység 900 éves jubileuma emlékére 1900. aug. 14-én szenteltek fel. A felszentelésnél a királyt Frigyes főherceg képviselte. A szobor beállítása és beosztása rendkívül finom és tökéletes, a Szentháromság eszméjét pedig még formáiban s legkisebb részletének elrendezésében is kidomborítja. Ugyancsak Kis György műve a főszékesegyház oszlopcsarnoka előtt levő Magyarország Nagyasszonya-szobor, melyet néhai Pór Antal prelátus-kanonok, tudós törtónetiró állíttatott. Ez magyar ruhában, fején a koronával, karján a kis Jézussal ábrázolja az ország Patrónáját. A várhegyre felvezető út egyik fordulójánál szintén van egy Mária-szobor. Ezt a nagy pestis idejében (1710.) Truchlin Benigna, Kuklender Ferenc várparancsnok neje állíttatta a régi vár díszterére, honnan 1823-ban a főegyházi könyvtár elé, később pedig mostani helyére került. A szobrot faragó régi művész, becsületes munkát végzett. Úgy a Szűz alakjának mint a talapzat díszítésének faragása, gyakorlott mester kezére vall. A Szentgyörgymező városrész hatá