Dvihally Géza: Esztergom sz. kir. város : Történeti és jelenkori ismertetés (1912)

Esztergom történeti áttekintése

9

Szent István kora.

Gejza fejedelem fiát, az esztergomi várban 978 körül született Vajkot, már Adalbert prágai püspök István névre kereszteli meg ugyancsak Esztergomban. Az előrelátó és erélyes fejedelem már keresztény fejedelem leányát, a bajor Gizella hercegnőt kéri meg fia feleségének, kivel István 995—996 táján kél egybe. Gizellával több bajor, de később a vezérek ivadékaival egybeforrott, lovag jött az országba. Ilyenek voltak Hunt és Paznan lovagok, kik Esztergom körül kaptak kiterjedt földeket s mint a fejedelmi udvar legbensőbb keresztény főurai nagyban segitették tanáccsal és karddal a kereszténység meggyöke- resitésére törekvő István fejedelmet, ki Gejzá- nak 997 körül bekövetkezett halála után a fejedelmi széket örökölte. István már fényes udvartartást visz Esztergomban, hol a műveltebb nyugati uralkodók követeit fogadja és honnan szervezi a magyar királyságot. Innen indul Veszprém alá, hol az ifjú fejedelem ellen Koppány vezérlete alatt fellázadt pogány magyarok seregét tönkre veri, itt alapitja meg az első püspökséget, majd személyesen indul ki fényes várából és a behivott sz. Benedek-rendi szerzetesekkel tanitja magyarjait, megkereszteli őket és sorra állitja fel a püspökségeket s mindannyiát az esztergomi érsek joghatósága alá rendeli. Első érseke, mint az a Koppány leverése emlékére állitott pannonhalmi apátság alapitó leveléből világosan kitűnik, Sebestyén volt és ezt Domonkos követte, ki ugyanezen oklevelet készítette