Dvihally Géza: Esztergom sz. kir. város : Történeti és jelenkori ismertetés (1912)

Esztergom történeti áttekintése

10

Krisztus születése után 1001. évben, szent István királyságának második esztendejében. Sebestyén érseket betegsége miatt Asztrik apát helyettesítette s ugyancsak ő koronázta meg Istvánt az 1000. év augusztus havában a II. Szilveszter pápától nyert koronával.

A koronázás az esztergomi várban a keresztény főurak és a külföldi uralkodók külön küldött követei előtt ment végbe. A koronával együtt a pápa apostoli címet és kettős keresztet is küldött az első magyar királynak. Innen apostoli királyok országunk királyai.

Esztergom ekkor dicsősége teljében ragyog. A királyi ház fénye és a király vallásos, buzgó keresztényi élete vonzotta ide a külföld akkori tudósait s a magyar előkelőbbek nehogy leszo- rittassanak a külföldiek által, követték a király példáját s okulva, tanulva szívták magukba a nyugati műveltséget. A hittérités nagyobb munkáján átesve, István király közigazgatási rendet teremt az országban. Megyéket szervez és vár- ispánságokat állít. Ezek élére meghitt keresztény urait helyezi s hogy a beszüntetett külföldi zsákmányolásokból és sarcokból eredő, de most már elvesztett jövedelmeket pótolja, a nagy kiterjedésű földekkel gazdagított urakat adózásra szorítja. Az országban levő nagy királyi birtokokat rendes kerületi gazdaságokra osztja s tisztán személyes uradalmait egyes püspökségeknek adja azzal a kötelezettséggel, hogy területükön a kereszténységet kell terjeszteniük. így alapítja 1009- ben a győri, veszprémi és pécsi püspökségeket is. Templomokat és kolostorokat építtetett. Ez utób-