Dvihally Géza: Esztergom sz. kir. város : Történeti és jelenkori ismertetés (1912)
Vak Bottyán és palotája
89 az épület. Földszintes nemesi kúria volt, magas, empir fedél alatt. Érdekes, hogy a ház miatt az akkori városi tanács és Bottyán között per is keletkezett, bár a hőst, ki Esztergomot a töröktől való visszaszerzése óta fegyverrel védte meg az újabb behódolástól, nagyon szerette a nép. Lipót király ugyanis, hogy Bottyán nagy szolgálatait megjutalmazza: 1698-ban nemesi kúriává avatta házát. Bottyán ekkor a nyitrai káptalanhoz fordult, hogy iktassa be a nemesi kúriába. A város vezetői meghallották, hogy Bottyán háza ezentúl a városi hatóság jogkörén kivül álló terület lesz és az után, mint nemesi kúria után, adót vagy részt szedni nem lehet. Rettenetesen nagy sérelemnek tartották ezt s ezért tiltakoztak a beiktatás ellen, sőt olyan adatok is vannak, melyek szerint az akkori városbiró fegyveres erővel verette volna szót Bottyán nemesi hajdú- őrségét s magát Bottyánt is elfogatta és saját házához hurcoltatta. Ez azonban túlzott színekkel festi a súrlódást, mert nem tehető fel, hogy Bottyán, ki akkor már az esztergomi vár magyar lovasságának parancsnoka volt, oly könnyen a vár alatt elterülő város polgári hatóságának fogságába essék. Hogy perek és súrlódások voltak, ezt meg lehet állapítani, valamint az is tény, hogy a nyitrai káptalan minden tiltakozás dacára a nemesi ház birtokába ültette Bottyánt. A súrlódás alkalmat adott a nyitrai beiktatók- nak arra, hogy Bottyán 6000 forintos alapítványát, melyet annak örömére tett, hogy a hosszú harcok után végre saját fészkében pihenhet, a nyitrai piarista iskolának szerezzék meg: „A ke
