Dutka Mária: Az esztergomi Keresztény Múzeum goblenjei (1963)

III. Az esztergomi Keresztény Múzeum gobelinjei - 5. Múzsák

A kartonáló művészet már a XV-ik században kivívta létjogosultságát s a korbeli táblafestészettől elkülönülve, a gobelin hagyományait őrizték munkásságukban, a XV. században külön céhbe tömörült patron- és kartonrajzolók, kik majdnem mindvégig szívósan ragaszkodtak ahhoz a stílushoz, amit a gobelintechnika követelményei igényelnek. Ezeknek az előttünk nagyrészt ismeretlen művészeknek aktiv szerepük nem volt koruk festészetében: kódexekből,

képekről gyakran másoltak kartonok számára, sőt ía- és rézmetszetekből is kölcsönöztek egyes jeleneteket. Híres táblaképek kartonirozása sem volt ritkaság a XV-ik században. Egy brüsszeli anonym kartonáló mesternek köszönhető, hogy Rogier van der Weyden- nek, a Madonnát festő Szent Lukácsot ábrázoló, híres festménye gobelinben megmaradt az utókornak (Louvre). Gyakran előfordult az is, hogy különböző népszerű képekből vett alakokat vagy jeleneteket eklektikusán komponáltak össze egy kartonon. A brüsszeli múzeum egyik gobelinjén Perugino Pie- táját látjuk viszont, flamand mellékalakok társaságában. A budapesti Iparművészeti Múzeum 1520 körüli, Jézus imádását ábrázoló gobelinjén Mária alakja németalföldi mester nyomán készült, a háttér felső baloldalán levő Háromkirályok imádása Dürer metszetéről, a jobb sarok Angyali üdvözlete Rogier van der Weydentől van kölcsönözve.81

Maitre Philippe tevékenysége és egyénisége még nem áll világosan előttünk, bár Destreé 1904-ben kiadott monográfiájában úttörő kutatások eredményeit közli82 és stilusknlikai alapon több sorozat gobelint tulajdonít neki. Ha ezeket összehasonlítjuk az esztergomi töredékkel, elsősorban az alakoknak a térrel való viszonya és a bizonyos séma szerint való beállítása hasonló. A kis ablak a háttér bal sarkában legtöbb darabon előfordul így az esztergomi töredéken is. Néha egy, néha több alak tekint be ebből az ábrázolás színhelyére. Maitre Philippe díszesen öltözött alakjait sok szere45