Dutka Mária: Az esztergomi Keresztény Múzeum goblenjei (1963)

III. Az esztergomi Keresztény Múzeum gobelinjei - 5. Múzsák

tettei rajzolta meg, különös gondot íordított a köpenyek redőzetére. A redők gazdag hullását dekorativ egységbe foglalja. A Múzsa kemény vertikális redőkbe hulló köpenye a földig ér, a láb nem látszik, de a test él a sarkosan beráncolt fényfoltokkal megrajzolt anyag tömege alatt. A megtört redőkben a gótika formavilágának utolsó akkordja csendül meg, de a fésűs technika már az erőteljesebb plasztikai ábrázolás eszköze. A fogazás (hachure) a gobelinnél az árnyékolás lehetősége. Már a XV-ik század végén kezd tért hódítani s ezzel a technikával kezdődik a gobelinek képszerűsége, a sík művészetről lassanként plasztikus és perspektivikus beállításra való átmenet. A hachure abban áll hogy az egységes színterületre idegen színszálakat ékalakban beszőnek, fokozatosan növelve, illetve csökkentve, ahogy a forma vagy árnyék megkívánja. A későbbi árnyékoló technika szerint két különböző kiegészítő színt szőnek egymás mellé és ez adja meg a kívánt tónust. Ennek az eljárásnak hátránya hogy a különböző színek különböző módon fakulnak s színbeli eltorzulások következnek be.

A XVI-ik század első évtizedei a brüsszeli udvar fénykorának és egyúttal a gobelinszövés fellendülésének is az ideje. Az egyre gazdagodó polgárság is beáll a mecénások sorába; a gobelinművészet hatalmas lendületet kap. Uj szövőműhelyek alakulnak és versenyeznek a szebb és ragyogóbb gobelinek előállításában. A gobelin hátat fordít a késő gótika for máinak és a tervezők a frissebb olasz szellemtől inspirált művészet felé tekintenek. Az esztergomi töredéken az erőteljes, lantját pengető Terpsichore alakjában a Quattrocento antikizáló irányát érezzük. A hagyományokat nem lehetett egyszerre eldobni. Nincs egy festő sem a XVI-ik században, aki művészetében az új idők összes tulajdonságait egyesítené.83 A szigorúan stilizált gótikus betűk még a múltra utalnak, viszont a baloldali kis ablak díszítésében már a reneszánsz leheletét érezzük.

46