Dutka Mária: Az esztergomi Keresztény Múzeum goblenjei (1963)
III. Az esztergomi Keresztény Múzeum gobelinjei - 4. A Szentháromság diadalmenete
körbe kell helyeznünk, mint a brüsszeli Musées Royaux du Cinquantenaire-ben őrzött s a „Hit diadalát" ábrázoló gobelint.76 A három fentemlített gobelin hasonló szellemű szerkesztését érdemes összehasonlítani, bár technikailag kettő távol esik egymástól; mind a hármat közös irodalmi forrásra lehet visszavezetni. Könnyű észrevenni, hogy az írásban lefektetett hagyományokra támaszkodnak. A főszereplők ugyan változnak, de az evangélisták jelképeinek ábrázolásánál a képzelet nem csapong szabadon, hanem híven betartja az előírást. A XV. századi olasz gondolkozás Petrarca felfogásával párhuzamosan szigorúbb irányú vallásos szellemmel is megtelik, melynek ihletője a minden földi örömet elítélő, fanatikus Savonarola páter. Vasari szerint Savonarola hatása alatt Botticelli is festett egy Trionfo della Fede-sorozatot,77 ahol Krisztus, mint kérlelhetetlen büntető győző jelenik meg. Tulajdonképpen Ticián fametszet-sorozatán is az antik diadalmenet a minta, melyet aztán benépesít a biblia és a keresztény világ alakjaival. Ticián fametszet-sorozata, a Trionfo della Fede 1508-ban készült.78 Vasari leírja,79 hogy a több képre tagolt sorozat rengeteg mellékalakot ábrázol s ezek között megjelennek a szent szülők, pátriárkák, próféták, szibillák, mártírok, apostolok. Jézus maga diadalkocsin ül s a trónust a négy evangélista vontatja a négy Egyházatya és szentek társaságában. Mint hatásos befejező akkord felvonul a keresztény Egyház mint mindenen diadalmaskodó győztes. A bécsi „Örökkévalóság diadalán" még megcsendülnek az antik motívumok, a brüsszeli és esztergomi darabokon azonban már kikristályosodottabb, egyirányúbb és egységesebb a keresztény szellem. A közös irodalmi forrás a középkori biblia pauperum lehetett, mely mindig kéznél volt a vallásos diadalmenetek ábrázolásánál és még a későbbi időkben is merítettek belőle mint ahogy Rubens a „Győzedelmes 41
