Dutka Mária: Az esztergomi Keresztény Múzeum goblenjei (1963)

III. Az esztergomi Keresztény Múzeum gobelinjei - 4. A Szentháromság diadalmenete

Egyházat" ábrázoló gobelinkompoziciója is ugyanebben a szellemben készült.

A korbeli diadalmeneteket ábrázoló gobelinektől eltérően, az esztergomi s testvérdarabja, a brüsszeli, nem menetszerűen, hanem centrálisán épül fel. A képszerkezet egysége érdekében, az előírt négy evangélista jelképével vontatott fogatot a tervező úgy oldja meg, hogy az angyalt és a sast ötletesen a bika és oroszlán hátára ülteti. így a központi csoportosítás harmonikus egyensúlyban marad. A bécsi gobelinen, bár ott menetszerü a felépítés, a diadalkocsi elé a négy evangélista szimbóluma egymás mellett van befogva, miáltal széthúzódik az egyensúly s így az egy síkban, egymás mellé állított négy alak közül a leghátsó, vagyis az angyal emelkedik ki és köti le a néző figyelmét.

Az esztergomi gobelinen középen hatásosan domi nál a Szentháromság, az egyszerű előadásmód által is, mely csökkenti a szereplők számát. A Müntztől közzétett gobelin kékes színbenyomásával szemben, az esztergomin inkább a vörös téglaszín uralkodik Mégis ugyanazon műhely, sőt még inkább azonos kartonáló mester munkájának kell tartanunk. Egyezik a felépítés is, bár a brüsszeli gobelinen a nagyobb méret következtében több alak szerepel, mint az esztergomin. Az evangélisták szigorú egységbe stilizált állatai feltétlen egy mester kezétől származnak. Ott Fides játssza a főszerepet, a Szentháromság Fides fölött mellképben, ugyancsak három koronás fej alakjában foglal helyet a felhők között. A szakállas, szélesorrú, ívelt szemöldökű ideálfejek és a koronák ornamentikája, az előtér finom kis virágai egy és ugyanazon közös mester leleményének megnyilvánulásai. Az esztergomival teljesen egyező, őszhajú, finom redő- zetű köpenyt viselő Szent Péter ott is helyet kap a diadalmenetben.

A romanizmus konstruktív formavilágának egészséges levegője adja meg a gobelin valószerűségét. A

42