Dutka Mária: Az esztergomi Keresztény Múzeum goblenjei (1963)

III. Az esztergomi Keresztény Múzeum gobelinjei - 4. A Szentháromság diadalmenete

Az ünnepélyes menetben a jobb- és baloldalon szentek és egyéb alakok helyezkednek el, közöttük felismerjük Szent Pétert, ki jobbjában könyvet, baljában kulcsot tart. Az ideális hátteret gomolygó felhők töltik ki, az előtérben pedig apró, finomszirmú virágos mező jelzi a diadalmenet útját.

Szegély csak a felsőrészen maradt meg s igen egyénien, nem alkot geometriailag szigorúan elhatárolt egységes lezárást, hanem stilizált levelei belesüllyednek a képbe. Baloldalon közvetlenül a bordűr alatt foglal helyet a gótikus felirat: Trinitas omnia Vincit.

A XVI-ik században a Szentháromság többféle alakban jelenik meg az ábrázolásokon. Emberi alakokkal való jelképezése már a X-ik század óta szokásban volt. A tetszetős és könnyen érthető ábrázolási séma sokáig élt. Régebben a misztikus egység kiemelése érdekében egy köpenybe burkolták a három alakot. A három egyenlő méretű alakos ábrázolás a középkori drámák és misztériumok és ünnepi felvonulások hatásában keresendők. A vallásos játékok folytán a Szentháromság emberi alakokkal való ábrázolása népszerűvé vált és sokáig fenmaradt. Flandriában, Franciaországban, Ausztriában egyaránt találkozunk a Szentháromság emberi ábrázolásával (Badeni oltár,73 Jean Duvet rézkarca stb.7*).

A bécsi Szépművészeti Múzeum ú. n. Petrarca- diadalsorozatának egyik darabja, az „Örökkévalóság diadala az idő felett"75 felépítésében középkoriasabb felfogást árul el, mint az esztergomi gobelin. A kocsin trónoló Atya Isten lábainál a földgömb, s kezében tartja a kereszten függő Krisztust. A diadalkocsit itt is az evangélisták jelképei vontatják. Kétségtelen a stilisztikai rokonság a bécsi Petrarca-gobelin és az esztergomi között, de az utóbbi inkább flamand mester felfogását és formaképzését tételezi fel. Tartalmánál és technikai sajátosságainál fogva abba a

40