Dercsényi Dezső: Az esztergomi Porta Speciosa (1947)

4

A XVIII. századi írott kútfők közül5 különösen Széless György írásai érdemelnek figyelmet. Széless György, ki a székesegyházra célozva magát „e romok között 12 év óta javadalmas lelkésznek“ nevezi „Rudera Ecclesiarum ...“ című, 143 ívrétű kéziratában részletesen leírja a romokat,6 majd 1765-ben rövidítve nyomtatásban is közzéteszi a székesegyház feliratait.7 1827-ben Mathes Nép. János „Veteris Arcis Strigoniensis“ ... című munkájá- 1tJtnr'TfjS~Te, többnyire Széless nyomán a székesegyház romjait.8 Legalább ily jelentős az a porta speciosát ábrázoló XVIII. századi festmény, melyet Czobor Béla a pécsi püspök nádasdi nyaralójában talált. (1. kép.)9 A festményről Széless is említést tesz kéziratában. Elmondja, hogy 1728-ban, mint tanuló Nagyszombatban látott egy hiányos, kezdetleges képet, melyet talán kőmíves rajzolt, de megemlíti, hogy a jelenlegi pécsi püspök, Klimó György esztergomi kanonok korában (1741—51) sokkal jobb képet festetett a maga számára.10 A Klimó-féle képen az egyes jeleneteket, alakokat megszámozták, tehát magyarázó jegyzék is készült hozzá, ez azonban nem került elő. A számozás Széless kéziratával nem egyezik.

E három forrás különböző értékű. Széless leírása, bár a XVIII. század egyházi barokknyelvén és stílusában készült s kitérőkkel, oda nem illő részletekkel van tele, ott, ahol tényeket közöl, megbízható. Npm sajnál semmi fáradtságot, hogy ne csak leírja, de sokszor lerajzolja a kapu egyes feliratait és rendkívül ügyesnek mutatkozik a középkori rövidítések feloldásában is. Meg is jegyzi kéziratában: „vajha olvasná mindenki ezt, amit én fáradtsággal, szorgalommal igaz, pontos iparos módjára egybegyüjtöttem, munkámban megrajzoltam, alkalmaztam és rendbeszedtem“.11 12 * * Forrásértékét nagy mértékben emeli a Klimó-féle kép, melyen a feliratok egy része olvasható, továbbá az a körülmény, hogy az eddig előkerült, három feliratos töredék teljes mértékben igazolja Széless György olvasásának helyességét.18

Mathes műve nem annyira megbízható. Az emlékek egy részét már nem

5 Richard Pocock 1736-ban beutazva a Dunántúlt, útleírásában megemlékezik az esztergomi székesegyház főkapujáról is: A Description of the East and Some Other Countries. London, 1743. II. vol. 243—252. 1. V. ö. Országit L.: Angol utazók Szombathelyen kétszáz év előtt. (Vasi Szemle V. 1938. 779—-82. 1.)

6 Rudera Ecclesiarum Unius Cathedralis S. Adalberti M., Alterius Colle- giatae Ecclesiae Divi Stephano protho-martiris in arcé Strigon. existentia des- cripta donee exurgat Novus Melchisedech aut adsit insontis pacificus Salamon qui excitat Domino Tabernaculum Deo Jacob ps. 131. Az esztergomi érseki levéltárban. (No. 1344. vet. impr. és III. E. 1.)

7 Descriptio Inscriptionum Ecclesiae Metropolitanae Strigoniensis. Cog- nominatae: Szép templom... Strigonii. 1765.

8 Mathes’ J. N.: Veteris Arcis Strigoniensis, monumentorum ibidem eru- torumi, aliarumque antiquitatum lithographicis tabulis ornata descriptio. Strigonii, 1827.

0 Czobor B.: I. m. 5—6. 1. I., II. színes tábla.

10 Széless kézirat 51. 1.

11 Széless kézirat 4. ternio, 2. §.

12 A megmaradt felirattöredékeket Forster Gyula tette közzé: Az esztergomi „szép templom“ főkapujának maradványai. Magyarország műemlékei. I. k. Rudapest, 1906. 131—135. í. Szent Péter felirata épen maradt (9. kép);

KIARISSI1MI . VIGILATE I|N| OR|ATI|0|N|IBVS Q|VI|A . ADV|ER|SARI|VS| V[ESTE]R DIABOL[V]S TA[N]Q[VAM] . LEO . RVGIE[N]S . C[IR]CVIT. QVERENS QfVEM] . DEVORET. Széless olvasása ezzel teljesen egyezik. Mathes,