Dercsényi Dezső: Az esztergomi Porta Speciosa (1947)
'll 5 wry Az esztergomi Szent Adalbert-székesegyházat Szent István a krónikás adatok szerint uralkodásának elején kezdte építeni.1 Az első székesegyház alakját, művészi részleteit alig ismerjük, 1188 után leégett,2 ami alkalmat adott Jóh érseknek, hogy székes- I egyházát, mely akkor az ország fővárosának főtemploma is volt, átépítse és feldíszítse. Telegdi Csanád 1331-ben, Kanizsai János 1396-ban, Széchy Dénes érsek pedig 1450—1453 között csúcsíves stílusban átépítette, illetve bővítette, végül Bakócz Tamás 1507-ben temetkezési helyéül szolgáló renaissance kápolnát épített hozzá. Esztergom első ostromakor, 1543-ban szentélye összeomlott. A török elfoglalva a várat, falait a székesegyház köveiből javíttatta ki, a megmaradt részeket fegyvertárnak, nyugati tornyát pedig minaretnek használta. A vár visszafoglalásakor a székesegyházban tárolt lőpor felrobbant és amikor 1683-ban Esztergom végleg magyar kézre került, a Bakócz-kápolnán kívül csak füstös falak emelkedtek az égnek.3 Csodálatos módon aránylag épen maradt a székesegyház nyugati díszkapuja, az ú. n, porta speciosa, melynek márványdíszes falai fölé a XVIII. században cseréptetőt is húztak. Azonban Barkóczy Ferenc esztergomi érsek új székesegyház építésére gondolt és 1763-ban a templom északi részét szét- bontatta. 1764-ben beomlott a délnyugati torony, súlyosan megrongálva a díszkaput, melynek köveit, faragott márványdíszét « lassan széthordták. 1825-ben beteljesedett a bazilika végzete: az épülő új székesegyház munkálatai miatt a még megmaradt romokat is lebontják, sőt egyes helyeken a talajt is leszállítják.4 A székesegyházról a XVIII. századból több értékes leírás és kép maradt ránk, néhány építészeti részlete is, ezek számát a vár leg- rrtóbbi feltárása szépen szaporította. 1 Albericus szerint 1010-ben. Gombos A.: Catalogus I. 26. 1. A lengyel krónika szerint 998-ban történt az alapítás, ez azonban a krónika csekély forrásértéke miatt figyelembe nem vehető. Gombos A.; Catalogus I. 596. 1. 2 1198-ban Imre király megerősíti az esztergomi székesegyház részére III. Béla által 1188-ban adott kiváltságokat, minthogy az erről szóló oklevél az esztergomi székesegyház égésekor elégett. Az 1188-as oklevél meg van, de hamis. V. ö. Szcntpétery: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. I. Budapest, 1923. 175. sz. 3 Czobor D.: Az esztergomi elpusztult bazilika. Kny. Forster Gy.: III. Béla magyar király emlékezete c. munkából. Budapest, 1900. 3—4. 1. 4 Czobor B.: I. m., 4. 1. 1*
