Dercsényi Dezső: Az esztergomi Porta Speciosa (1947)
26 porta speciosa? A szakirodalom egészen az utóbbi időkig egybehangzóan Jób érsek építkezései sorába iktatta a porta speciosát. annál inkáBB, mért a szemöldök-gerendán önmagát is, III. Bélát is megörökítette. A székesegyház 1188 után égett le, ha számításba vesszük Jób érsek és III. Béla uralkodását, a kapu készü- lési idejét 1188—1195 közé helyezhetjük. Mivel III. Béla és Jób érsek együtt szerepel a kapun, valószínűtlen minden más datálási kísérlet. Valószínűtlen, hogy a király képe később, uralkodása után került volna a kapura éppen Esztergomban, ahol akkoriban még a királyi udvar székelt. Nem fogadhatjuk el tehát Kampis Antalnak érvelését, aki a turdosi márványbányának 1217-ben történt visszaadásából arra következtet, hogy csak akkor indult meg intenzívebben az építkezés.80 Ez a következtetés azért sem helytálló, mert az idézett oklevélből kiderül, hogy a bányát II. András visszaadja, így bizonnyal korábban is az esztergomi székesegyházé volt. Balogh Ilona ugyanerre az oklevélre támaszkodva akarta az oroszlánokat Antelami körével kapcsolatba hozni, ami kronológiai nehézségeken kívül stiláris okokból sem megfelelő, hiszen az oroszlánoknak sokkal kielégítőbb, s korábbi analógiáit ismerjük.81 Ugyanígy tarthatatlan Csemegi József feltevése,82 aki a porta speciosát és a többi polichrom díszítésű magyar emléket a salzburgi építkezések hatásával magyarázza. Salzburgban hasonló inkrusztációs emlék nincs, sőt egykori létezéséről sem tudunk, csak polichrom kiképzésű kapukat találunk, másrészt ez a feltevés oly késői datálást igényelne (1200—1209), amibe nemcsak III. Béla halálának éve, de Jób érseké (1203) sem illeszthető be. Valószínű, hogy a salzburgi emlékek éppen ellenkezően a magyar művészet hatásái’a alakultak ki. A porta speciosát a XII. század utolsó évtizedében építették, minden valószínűség szerint III. Béla halála, 1195 előtt. Ezt a dátumot nemcsak a történeti adatok alapján kell elfogadnunk, hanem azért is, mert e körül az időpont körül összes eddig felvetett problémáinkra pozitív választ kaphatunk. Ebben az időpontban találkoznak Esztergomban a porta speciosát létrehozó művészeti erők. Az árpádházi lovagkirályok udvarában pezsgő szellemi és művészeti életről tanúskodnak forrásaink és az emlékek egyaránt. Mintha az esztergomi vár fokáról szélesebben, messzibbre nyilt volna a magyar szellemi élet horizontja, mint korábban: Konstantinápolyi épúgy eléri pillantása, mint Délfranciaorszá- got, vagy a világ szellemi középpontját, Párist. III. Béla személyi, dinasztikus kapcsolatai nyomán intenzívebben kapcsoló80 Kampis A.: A középkori magyar faszobrászat történetének vázlata 1450-ig. Budapest, 1932. 7. 1. A hivatkozott oklevél Szentpétery: id. m. 317—318. sz. Mon. Strig. I. 216—217. sz. 81 Balogh 1.: Adatok az olasz románkori szobrászat magyarországi hatásához. (Arch. Ért. XLVI. 1932—33. 112—114. 1.) 82 Csemegi J.: I. m. 376—78. 1. i
