Dercsényi Dezső: Az esztergomi Porta Speciosa (1947)

26 porta speciosa? A szakirodalom egészen az utóbbi időkig egybe­hangzóan Jób érsek építkezései sorába iktatta a porta speciosát. annál inkáBB, mért a szemöldök-gerendán önmagát is, III. Bélát is megörökítette. A székesegyház 1188 után égett le, ha számí­tásba vesszük Jób érsek és III. Béla uralkodását, a kapu készü- lési idejét 1188—1195 közé helyezhetjük. Mivel III. Béla és Jób érsek együtt szerepel a kapun, valószínűtlen minden más datálási kísérlet. Valószínűtlen, hogy a király képe később, uralkodása után került volna a kapura éppen Esztergomban, ahol akkoriban még a királyi udvar székelt. Nem fogadhatjuk el tehát Kampis Antalnak érvelését, aki a turdosi márványbányának 1217-ben történt visszaadásából arra következtet, hogy csak akkor indult meg intenzívebben az épít­kezés.80 Ez a következtetés azért sem helytálló, mert az idézett oklevélből kiderül, hogy a bányát II. András visszaadja, így bizonnyal korábban is az esztergomi székesegyházé volt. Balogh Ilona ugyanerre az oklevélre támaszkodva akarta az oroszláno­kat Antelami körével kapcsolatba hozni, ami kronológiai nehéz­ségeken kívül stiláris okokból sem megfelelő, hiszen az oroszlá­noknak sokkal kielégítőbb, s korábbi analógiáit ismerjük.81 Ugyanígy tarthatatlan Csemegi József feltevése,82 aki a porta speciosát és a többi polichrom díszítésű magyar emléket a salz­burgi építkezések hatásával magyarázza. Salzburgban hasonló inkrusztációs emlék nincs, sőt egykori létezéséről sem tudunk, csak polichrom kiképzésű kapukat találunk, másrészt ez a fel­tevés oly késői datálást igényelne (1200—1209), amibe nemcsak III. Béla halálának éve, de Jób érseké (1203) sem illeszthető be. Valószínű, hogy a salzburgi emlékek éppen ellenkezően a magyar művészet hatásái’a alakultak ki. A porta speciosát a XII. század utolsó évtizedében építet­ték, minden valószínűség szerint III. Béla halála, 1195 előtt. Ezt a dátumot nemcsak a történeti adatok alapján kell elfogadnunk, hanem azért is, mert e körül az időpont körül összes eddig fel­vetett problémáinkra pozitív választ kaphatunk. Ebben az idő­pontban találkoznak Esztergomban a porta speciosát létrehozó művészeti erők. Az árpádházi lovagkirályok udvarában pezsgő szellemi és művészeti életről tanúskodnak forrásaink és az emlékek egy­aránt. Mintha az esztergomi vár fokáról szélesebben, messzibbre nyilt volna a magyar szellemi élet horizontja, mint korábban: Konstantinápolyi épúgy eléri pillantása, mint Délfranciaorszá- got, vagy a világ szellemi középpontját, Párist. III. Béla sze­mélyi, dinasztikus kapcsolatai nyomán intenzívebben kapcsoló­80 Kampis A.: A középkori magyar faszobrászat történetének vázlata 1450-ig. Budapest, 1932. 7. 1. A hivatkozott oklevél Szentpétery: id. m. 317—318. sz. Mon. Strig. I. 216—217. sz. 81 Balogh 1.: Adatok az olasz románkori szobrászat magyarországi hatá­sához. (Arch. Ért. XLVI. 1932—33. 112—114. 1.) 82 Csemegi J.: I. m. 376—78. 1. i

Next

/
Thumbnails
Contents