Dercsényi Dezső: Az esztergomi Porta Speciosa (1947)
27 dunk bele a nemzetközi vérkeringésbe. Barbarossza Frigyes császárt az egész nyugati világ ámulata mellett, a lovagi életformának megfelelően vendégeli Esztergomban a magyar király.83 A kialakuló középkori magyar nagyhatalom erejére ez az esztergomi fogadtatás, melyet a császár fia, mint atyja életének egyik kiemelkedő eseményét, palermói palotájába is megfestet,84 legalább annyira jelző, mint a magyar király vagyonáról szóló kimutatás, amiből Európa második leggazdagabb uralkodójaként tűnik elénk III. Béla. A művészeti élet is sokrétűbbé válik, lüktetése meggyorsul, s ami még jelentősebb, szélesebb körben tájékozódva, fokozott mértékben kerül a francia szellem és művészet befolyása alá. III. Béla uralkodásának elején még a pécsi műhely fogja egységbe az ország művészi ízlését, ami egyet jelentett a felsőolasz, a comasc formák és motívumok uralmával. De az esztergomi királyi várat már az új idők szellemében a délfrancia proto- renaissance ízlésében bővítik és építik újjá.85 Amikor a leégett esztergomi székesegyház és díszkapujának újjáépítéséhez hozzáfognak, szintén Délfranciaországból veszik a mintát, de a kivitel, legalább is a részleteket illetően, még a korábbi magyar műgyakorlat, a lombard kapcsolatok szellemében történt. A művészi díszítmény Nyugaton egész szokatlan technikával ölt testet, valószínűleg bizánci eredetből kiindult helyi műhely útján. Bárki is készítette a kapu márványdíszét, a porta speciosa művészi programmja a korszerű francia ikonográfiái elvek figyelembevételével alakult ki és tervezője speciális magyar, sőt helyi esztergomi hagyományok teljes birtokában alkotta meg művét. Míg a kapu két oldalán és a kapuféleken lévő alakok a korábban kialakult és már „klasszikussá“ vált francia ikonográfiái Programm szerint helyezkednek el, a timpanonban a párisi Notre- Dame Szent Anna-kapujának domborművét követve, a nyolcvanas évek elején Párisban kialakuló ikonográfiái újításokat alkalmazták, és Máriát helyezik az ábrázolások középpontjába a magyarság szent királya és térítő szent püspöke közé. A kapu feliratainak egyik része biblikus és liturgikus szövegek felhasználásával, talán a pseudo-augustinus-Sermo ismeretében, de az is lehet, hogy a francia és olasz katedrálisok portálplasztikájának hatása alatt keletkezett. A timpanonba viszont a magyar múlt, a magyar kereszténység első évtizedeinek legendás eseménye került. Az itt alkalmazott feliratok az ikonográfiái programm 83 A lovagi jelenetekkel bővelkedő esztergomi fogadásról: Arnoldus Lube- censis Ed. Gombos: Catalogus I. 305. 1. 84 A palermói királyi palotát díszítő freskók nem maradtak ránk, csupán Pietro da Eboli leírásából tudjuk, hogy VI. Henrik, mint atyja életének kiemelkedő eseményét örökítette meg III. Béla és Frigyes császár esztergomi találkozását. V. ö. Forster Gy.: III. Béla magyar király emlékezete. Budapest, 1900. 96. 1. 2. jegyzet. 85 Gerevich T.: I. m. 89—93. 1.
