Dercsényi Dezső: Az esztergomi Porta Speciosa (1947)
13 amit a felirat betűtípusán kívül az a körülmény is valószínűsít, hogy az oráns ábrázolás az ókeresztény, kopt művészet után főként a bizánci művészetben időtlen és a X—XIII. században egyaránt gyakran előfordul. Az esztergomi márványlapok stílusában is felismerhetünk helyi elemeket. Szent Pál fejének határozott klasszicizáló jellege nagyon jól beilleszthető nemcsak a bizánci művészet szféráiba, de az esztergomi kör pannóniai antik elemekből táplálkozó „proto- renaissanceába“ is, ami különben az egész magyar emlékanyagban kimutatható a XII—XIII. század fordulóján. A porta speciosa márványképeinek technikája bizánci eredetű ugyan, stílusa azonban az általunk ismert hasonló technikájú bizánci, vagy bizanti- nizáló olasz emlékanyagból le nem vezethető s így feltételezhetjük, hogy helyi fejlődés eredménye. Összefoglalva eddigi megfigyeléseinket: a kaputípus délfrancia protorenaissanceban gyökeredzik, a részletformák (kapuoroszlán, guggoló alakok, sasok) bizonysága szerint valószínűleg felsőolasz közvetítéssel került hozzánk. A kapu polichrómiája helyi nyersanyagadottságok mellett esetleg lombard impulzusokra vezethető vissza, bár a magyar emlékanyagban való gyakori előfordulása alapján sajátos magyar gyakorlatnak is tekinthetjük. A művészi díszítés bizánci technikai sajátosságokat mutat, de stílusa az ismert emlékanyagból kielégítően nem magyarázható, valószínűleg helyi fejlődés eredménye. A porta speciosa azonban nemcsak művészi, ikonográfiái szempontból is figyelemreméltó alkotás. Ikonográfiái programm- ját a kutatók eddig is igyekeztek megvilágítani. Czobor Béla az alakokban és feliratokban Krisztus megtestesülésére vonatkozó utalásokat látott.33 Éber László felemlíti, hogy Krisztus eljövetelére és a megváltásra utaló feliratok hacsak közvetve is kapcsolatban állanak a Szent Ágostonnak tulajdonított „Sermo contra Paganos, Judeos et Arianos de Symbolo“ című irattal.34 Gerevich Tibor pedig arra figyelmeztet, hogy az ikonográfiái programúi azonos a francia középkori székesegyházak kapuján található ábrázolások programmjával, s ugyanazt a nemzeti ideát és ideált fejezi ki, mint a francia katedrálisokon a „királyok galériája“.35 A porta speciosa és a francia székesegyházak kapuinak ikonográfiái felépítése hasonló, sőt elvi elrendezésük nagyjában azonos, csupán a technikai kivitel eltérő, mert szobrok helyett vésett márványképek hordozzák a gondolatot. A kapu melletti két fülkében a próféták kaptak helyet, akik a Megváltó eljövetelét megjövendölték. Dániel prófétával kezdődik a sor és mondatszalagján Krisztus hatvankét hét utáni meg- öletését jövendöli meg. (POST HEBDOMADAS SEXAGINTA DVOS (sic!) OCCIDETVR CHRISTVS. Dániel 9, 26.) A következő 33 Czobor B.: I. m. 11. 1. 34 Cher L.: Arpádkori magyar művészet. (Mübarát II. 1922. 80—81. 1.) 35 Gerevich T.: I. m. 55. 1.
