Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)

Két Király Közt

irt '

Ferdinánd az esztergomi kapitány, Lascano figyelmét nem a török veszélyre hívta föl, hanem arra, hogy a prépost és a káptalan birtokait a hatalmaskodók ellen megvédje.

Az 1542. évi hadjárattal kapcsolatban pedig Ferdinánd elkeseredve írta bátyjának, V. Károly császárnak: „Sem a fegyveres nép sokaságában, sem hadi készletekben nem volt hiány. Egy tényezőben szűkülködött a hadjárat, jó agyveló'ben, mely célra vezette volna.”80

Lascano nem sokáig törődhetett a királyi paranccsal, háromnegyed év múlva a hatalmaskodóknál sokkal veszélyesebb ellenféllel kellett szembenéznie, a törökkel.

Lascanónak az 1542-es év még sikereket hozott. Az a kitüntetés érte, hogy az országgyűlés az 1542:50. te. szerint: „Az ország nevében legalázatosabban kérik a királyt, hogy Martinus Musicát, másnéven Lascanust, az esztergomi vár kapitányát - aki a király szolgálatában, akkor is, mikor csak közkatona volt, ebben az országban jeles tetteket vitt végbe, főleg az elmúlt években, mikor Ludovico Gritti alatt a török / Esztergom várát hosszasan ostromolta, és nagybátyja, Thomas Lascanus, az akkori várkapitány a legnagyobb hűséggel és kitartással megtartotta a várat, maga Martinus is az ostrom alatt mindent megtett, ami egy derék, bátor katonának a költelessége, nagybátyját is megölték a király szolgálatában -, mivel kiérdemelte, a király kegyelméből tisztségbejusson. A király tehát Martinust mint érdemes személyt fekvőjószágok és birtokjogok adományozásával Magyarország igazi nemesei közé méltóztassék sorozni és iktatni.”81

Tehát Martino Lascano a saját és nagybátyja szolgálataiért magyar honosságot kapott, mint magyar nemes, s kilátásba helyezték, hogy a címhez birtokok is járulnak.

80 RÉCSEY VIKTOR: Egy német mű az Esztergomnál 1542-ik évben Joachim brandenburgi választó alatt gyülekezett, s Budát fölszabadítani akaró hadseregről. HK 1893. 275-279. old.

81 Corpus Juris 1526-1608. 103. old.