Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)

Félhold a Kereszt Helyén

Félhold a kereszt helyén

AZ OSTROM

PASA. KÁDI, DEFTERDÁR, MARTALÓC

KÖRKÉP A TÖRÖK ESZTERGOMRÓL

AZ OSTROM

Pest 1542. évi ostroma nyilvánvalóvá tehette Szulejmán előtt, hogy Buda vára addig nehezen tartható, míg három irányból fél-, egynapi járóföldre ellenséges erődítmények övezik. Buda 1541. szeptember 2-án került török kézre, s ha Szulejmán határozottabb, Visegrádotés Esztergomot, sőt a túloldali Vácot is megtámadhatta volna. Roggendorf visszavonuló seregének roncsai láttán aligha fokozódott a felsorolt várak őrségének elszántsága. A három vár ekkor sem emberrel, sem hadiszerrel nem lehetett úgy ellátva, hogy egy nagy létszámú, jól felszerelt hadseregnek ellenállhasson.

Az 1542-es hadjárat bírta cselekvésre Szulejmánt. 1543 februárjában megérkezett Erdélybe a parancs a közelgő hadjáratról. 1526., 1529., 1532. után negyedszer hozott a kikelet nehéz gondokat az országnak. Erdély, a szultán védelmébe vett ország viszonylag könnyű helyzetben volt. Az országgyűlés megszavazta az engedelmességet a szultánnak (mit is tehetett volna), György barát távollétében, akit Izabella özvegy királyné palotaforradalma csaknem megbuktatott.

Ferdinánd a német birodalom rendjeinél valóságos Canossa-járáson volt, de lényegében eredménytelenül. Bátyja, V. Károly császár, a franciákkal hadakozott.