Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)
Esztergom Siralmas Éneke (1242) - Az Újjászületéstől a Hanyatlásig
az érsek és a káptalan ellen. Mindezek azonban nem jelentik azt, hogy a királyi város - amennyiben valóban királyhű volt tettekben is kifejezésre juttatta ezt. Ugyanis aligha képviselt olyan fegyveres erőt a városi polgárság, amely a királyi sereg megérkezte eló'tt ellensúlyozhatta volna az érseki vár és város őrségét. Annyi bizonyos, hogy a királyi város Zsigmond seregének sem szegült ellene. Zsigmond király október 8-án Budán - miután a lázadók főerőit leverte - közkegyelmet hirdetett. Kanizsai János érsek azonban csak október végén jelent meg Fehérvárt, hogy részt kérjen a nem kívánt kegyelemből. Zsigmond neki is megbocsátott. Az érsek 1415. május 30-án meghalt. Örökébe addig szokatlanul hosszú szünet után, 1423-ban lépett Pálóczi György. Az ő idején közel egy évtizedig béke és nyugalom honolt Esztergomban és környékén, a város és a káptalan harca is nyugvópontra jutott. Rendkívüli eseményt - már amennyire ez a középkorban rendkívülinek számít - az esztergomi várnagyok hatalmaskodásai jelentettek: 1423-ban Marsalf várnagy ellen rendelt el vizsgálatot Zsigmond király, 1427-ből pedig Fakó János várnagynak a szőgyéni vásárosokkal szembeni fegyveres erőszaktételéről tudósítanak az oklevelek. Az 1430-as években a Vág és a Garam vidékéig hatoltak a cseh husziták. Közvetlenül Esztergom alá azonban nem merészkedtek. Az érseki bandérium viszont 1432- ben részt vett az előző évben huszita kézre került Nagyszombat visszafoglalásában. Háború esetén az érsekség - Zsigmond 1435-ben hozott honvédelmi törvénye alapján - két bandériumot, azaz ezer lovast volt köteles kiállítani. ÉRSEK ÉS KIRÁLY 1440 első napjaiban a budai országgyűlés egyhangúlag úgy határozott, hogy a lengyel királyt, Jagelló Ulászlót hívja meg a magyar trónra, s ennek megfelelően küldöttséget indítottak Krakkóba. A 16 éves Ulászló március 8-án elfogadta a meghívást, s mivel Erzsébetnek, az elhunyt Albert király özvegyének február 22-én fia született, kénytelen volt házasságot ajánlani a 31 éves Erzsébetnek. Erzsébet azonban kikosarazta kérőjét, no, nem a korkülönbség, hanem politikai okok miatt, s hogy biztosítsa fia trónját, 35
