Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)
Esztergom Siralmas Éneke (1242) - Az Újjászületéstől a Hanyatlásig
postja 1304-ben így kesereg a szörnyű pusztításokról az egri káptalan előtt: megrongálták a várat, a Szt. Adalbert székesegyházat, amelynek betörtek a sekrestyéjébe (ott volt a kincstár) és elvitték a szent edényeket, miseruhákat, okleveleket (a káptalan és az ország előkelőinek itt, a hiteles helyen őrzött okleveleit). Vencel Esztergom várának urává újra Kőszegi Ivánt és Henriket tette. Ezután apa és fia a hozzájuk hű Buda felé indult. De Buda ezúttal szépszerével mégsem »volt hajlandó megnyitni kapuit seregük előtt. Vencel csellel jutott be a városba. Budáról Lászlóval együtt visszatért Prágába, magával víve a királyi koronázási jelvényeket, helytartójául Kőszegi Ivánt hagyta hátra. Ezzel a cseh Cászló magyarországi uralmának gyakorlatilag vége szakadt. 1304. augusztus 24-én már Pozsonyban tanácskozik a csehek elleni liga: Károly és hívei, Rudolf osztrák és stájer herceg, valamint Albert római király. Ősszel egyesült hadaik megindultak a csehek ellen. Katonai sikereket a hadszíntéren nem értek el, de szövetségesükké szegődött a halál, s elvitte II. Vencelt (1305. jún. 21.). Fia, III. Vencel jobbnak látta a békekötést, amelynek okmányában már nem nevezi magát magyar királynak. 1305. okt. 9-én ünnepélyesen lemondott a magyar királyi címről, de még egyszer borsot tört Károly orra alá, mert lemondása Bajor Ottó javára szólt, a koronázási jelvényeket is Ottónak szolgáltatta ki. Ottó hamarosan Magyarországra indult. Pozsonyban Kőszegi Iván fogadta a bajorokat, akik ekkor kedvező helyzetben voltak. Nemcsak jelentős világi főurak álltak Ottó mellé, hanem a veszprémi és a Csanádi püspök személyében volt egyházi támaszuk is. Visegrád ugyan még mindig cseh kézen volt, de Esztergomban már a Kőszegiek parancsoltak, Buda és Fehérvár is Ottót uralta. Mihály esztergomi érsek utódja Tamás, volt fehérvári prépost (aki Fehérvárott 1305. augusztus 2-án Kőszegi Ivánt és Henriket az egyházból kiközösítettnek nyilvánította) azonban nem állt Ottó mellé. így az érsek helyett meg kellett elégednie Benedek veszprémi és Antal Csanádi püspök koronázási segédkezésével. 1305. dec. 6-án Fehérvárt - III. András örökét -, immár a harmadik jelölt követelte magának. Formailag ugyan ez a koronázás is semmis, de hátra volt még a döntő jogi érv: a fegyver. A győztes sort keríthet majd a szabályos koronázásra is... Ottó is megmutatta magát csapatai élén a budaiaknak. Ám megelégedve sikereivel, megpihent babérain, s ez megbosszulta magát, mert Károly és hívei nem voltak tétlenek. Különösen az új érsek, Tamás növelte - az egykorú forrás szerint - jó szóval, rábeszéléssel, tanáccsal és intéssel Károly híveinek táborát. Az 1306. év hozta meg Károly első jelentős katonai sikerét: Esztergom elfoglalását. Mária királyné Kázmér fia, Péternek három somogyi falut adományozott az 27
