Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)

Esztergomi Séta

rosháza. Kuckländer esztergomi várkapitány Bottyán kuruccá válása után annak feleségét, Lakatos Juditot az egykori Bottyán-házban őriztette, s az asszony ott is halt meg a fogságban. A házat Kuckländer szerezte meg, s özvegyétől 1728-ban vá­sárolta meg városháza céljára Esztergom polgársága. Az eredetileg földszintes épüle­tet 1773-ban építették emeletessé. A középkori esztergomi piactér - melynek jövedelméért a káptalan és a város évszázadokig harcolt - egykori házaiból csak néhány középkori pince maradt meg, a ma álló épületek újabbak, XVIII-XX. századiak. A piactérről délnek vezető mai Bottyán János utca volt a középkorban a királyi város főutcája, Budai utca néven. A gimnázium épülete mellett emelkedik a barokk ferences (Szt. Anna) templom, amely 1700-1755 között épült. Számunkra azért neve­zetes, mert Bottyán János ádáz ellenfele, Kuckländer és felesége a templom homlok­zata mellett álló sírkápolnában nyugszik. A generális és felesége vörösmárvány címe­re ma is látható a kaputól jobbra, a templom külső falán. Ha a Rákóczi térről nem délnek, hanem északnak indul a látogató a Bajcsy- Zsilinszky utcán, akkor a Szt, Tamás-hegy aljába jut. A hegynek - mint a korábbiak­ból kiderült - igen jelentős szerepe volt Esztergom ostromai során, főleg az ágyúk tö­meges alkalmazása óta. A domb oldalában állt középkori Szt. Tamás falunak nyo­ma sem maradt, hasonlóképpen mint a Szt. Tamás prépostságnak. A csúcson ma látható kápolna 1823-ban épült, az Esztergom visszafoglalásakor elesett hősök emlé­kezetére. A hegyre 1938-ban épített, majd megújított kőkorlátos feljáró vezet. A ma­gasból a szemlélő elé tárul a középkori királyi város területe, az eligazodásban az egykori Bottyán-ház hatalmas tömbje segíti a szemet. Odébbfordulva a szomszédos várhegy magasodik előttünk, aljában kifliként húzódik meg a Víziváros. Innen, a hegy magasából kis török erődítmény vigyázta a tájat, falai sajnos nem kerültek elő, csak fazekaskemencéjének maradványai. A Szt. Tamás-hegy aljából a Bajcsy-Zsilinszky úton tovább haladva a Víziváros felé, bal oldalt a Fürdőszálló műemlék épülete mellett haladunk el. A fürdőt először III. Béla király neje, Antiochiai Anna építtette ki, majd az esztergomi johannita lova­gok kezelték a gyógyító erejű forrásokat, ispotályt (kórházat) is építve a vizek mellé. A török időkben gőzfürdő állott itt, a források vize malmot is hajtott. Itt, a Víziváros és a királyi város közti mocsaras területen sebesült meg az utolsó török ostrom alkal­mával Bottyán János, mikor kirontott huszáraival a várból. A Bajcsy-Zsilinszky útról letérve a Liszt Ferenc utcán jutunk a Kis-Duna partjá- 233

Next

/
Thumbnails
Contents