Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)

Esztergomi Séta

ra. A Kossuth-híd irányába tartva szépen faragott kváderkövekből rakott fal szegélyezi utunkat: a Víziváros fala. A ma látható falburkolat török eredetű, de maguk a falak a középkori nyomvonalat követik. Az árnyas fák homályában bújik meg a szinte teljes épségben megmaradt Mattyasovszky-bástya sokszög alakú tömbje. A Kossuth-hídhoz érve a sarkon újabb bástya tűnik szemünkbe, de ennek csak méteres magasságú, restaurált csonkjának köríve nyúlik az utca felé.

Mielőtt tovább mennénk a falak mentén, érdemes kissé megállani a hídnál, amely átvezet a szigetre. A szigetnek nagy katonai jelentősége volt. A Kis-Dunán itt jó kikötő- és búvóhelyet talált a magyar, majd a török flottilla. A sziget - melyen a középkorban bencés apácakolostor is állt - előnyei mellett veszélyt is jelentett. A török időkben még hosszabb északi csücskéről a Víziváros és a vár kitűnően ágyúzható volt. Mint ismeretes, 1543-ban Szulejmán innen ágyúzta a víztornyot, a vár és a Víziváros Achilles-sarkát.

A hídtól a Duna partján szépen gondozott sétány vezet tovább észak felé, az érseki palota kertje mentén. A palota építésekor sajnos a városfal egy darabját is lebontották, azonban a kerten túli részt szerencséé meghagyták. Kváderkövekkel borított falrészből négyszögletes bástya nyúlik ki (lakóház épült rá). Ez a fal egészen a Vep- rech-bástyáig követhető, amely a vízmüvet védte. A fal egyenes szakaszán találjuk a Szulejmán-emléktáblát, amely ugyan a török hódítás idejét idézi, de nem akkori, újabban készítették. A falak előtti sétányon magasodik Sobieski János lengyel király emlékműve, az 1683-as hadjárat lengyel hőseire emlékeztetve.

A Veprech-bástyánál felvezető kis úton jutunk a Berényi Zsigmond utcába, amely a Víziváros tengelye. Az utca 59. sz. háza Özicseli Haszán Ibrahim dzsámijának maradványait őrzi.

Aki nem sajnálja a fáradságot, a várhegy oldalában vezető ösvények egyikén felkapaszkodhat az északi rondella alá. A falak aljában nyílást talál, amely bevezet egy téglaboltozatú hosszú folyosóba. Az újkori falazott „alagút” a közép- és török kori vízvezeték nyomvonalát követi. A bokrok alól falmaradványok is tűnnek szemünkbe: s ezek a várat és a Vízivárost összekötő zárófal darabjai. Visszaereszkedve a Berényi Zsigmond utcába, visszafelé indulunk a várba vezető lépcső felé, ahol Balassi Bálint szobra áll, annak a helynek közelében, ahol a nagy költő halálossá váló sebet kapott.

A Bajcsy-Zsilinszky utca 59. sz. ház előtt elhaladva egy emléktáblára leszünk figyelmesek. Ez a ház volt az egykori esztergomi török bég lakóhelye. A ma látható épület barokk jellegű, de lehet, hogy vakolata alatt korábbi maradványokat őriz.