Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)

A Romok Új Életre Kelnek

A vár falai a XVIII. században - akárcsak a Víziváros falai - meglehetős épségben álltak. A vár épületei közül a Szt. Adalbert székesegyház romokban hevert, maradványaiból időlegesen barokk templomot emeltek. Egyedül a Bakócz-kápolna maradt meg szinte teljes épségben. A ma látható templom, a bazilika építését 1820- ban kezdték meg, és csak 1869-ben fejezték be. A középkori maradványok közül a Bakócz-kápolnát szétszedték és a déli oldalon újra felállították. A székesegyház körül tervezett épületszárnyak nem épültek fel, így csak a keleti oldalon tűntek fel a várfalak, ahol a meredeken letörő hegyoldalt lankás lejtővé alakították. A forgalom számára a lejtő alatt alagutat képeztek ki. A középkori királyi, majd érseki palota nagyrészt épen megmaradt, mivel még a török korban megtöltötték törmelékkel és ágyúállásnak használták. 1934-ben kerültek napvilágra a nagy szenzációt jelentő maradványok Lux Kálmán és Gerevich Tibor munkája nyomán. A maradványokat akkor egészítették ki úgy, ahogy ma is láthatók. A Vízivárosnak azok a falrészei, amelyek a forgalmat nem akadályozták, megmaradtak, míg a királyi város minden középkori épülete elpusztult. Egyedül a Szt. Lőrinc templom alapfalait tárták föl a múlt században, de azt is csak részben, a városon kívül pedig 1895-ben a szent- királyi templom alapfalait (Némethy Lajos). A két világháború között Balogh Albin végzett kisebb kutatásokat, a különböző városi földmunkákhoz kapcsolódóan. A rendszeres régészeti feltárások az 1950-es években indultak meg a várban: Méri István vezetésével. A munkát a 60-as években Nagy Emese folytatta. A város régészeti kutatása sokkal esetlegesebb volt, csak a 60-as évek második felétől, Horváth István ásatásaival vált rendszeressé és szervezetté. Az 50-es években említést érdemelnek Zolnay László kutatásai a Széchenyi téren, a régi érseki palota területén. Ő végezte Kovácsi falu templomának megásását és egyéb kisebb munkákat is a várban. A városról és a járásról ezek után lehetővé vált egy régészeti adattár, régészeti topográfia összeállítása, amelynek megjelenése folyamatban van (ezt az adattárat sajnos nem állt módomban ebben a feldolgozásban hasznosítani).209

Esztergom egyházi vonatkozású emlékei meglehetősen épségben vészelték át a viharos századokat, ezeket még idejében elmenekítették a török elől. Ennek köszönhetően a székesegyházban kiállított főszékesegyházi kincstár az ország leggazdagabb egyházi gyűjteménye. Hasonlóképpen igen értékes a főszékesegyházi könyvtár, a Bib209 Borovszky passim. Lásd továbbá a korábban idézett műveket. Kiadványok: Esztergomi Történeti és Régészeti 230 Társulat évkönyvei, Esztergom Évlapjai, DERCSÉNYI-ZOLNAYi. m. Régészeti Füzetek ásatási jelentései 1955-1975.