Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)
„Végső Próba Leszen Az Ostrom” 205 - A Szabadságharctól A Felszabadulásig
ESZTERGOM A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN Esztergom az I. világháború idején - 1914 őszétől kezdve - az ország egyik legnagyobb hadifogolytáborának adott helyet. Orosz és szerb hadifoglyok tömegei éltek az esztergomi táborban, nyomorúságos körülmények között. Az első hetekben a szerbek között kezdett terjedni a kolera, majd az orosz foglyokra is átterjedt. A betegség ezrével szedte áldozatait. 1915 tavaszán a kiütéses tífusz növelte a halottak számát. A tábor területe egyre nőtt, s lassanként - elsősorban a tisztek számára - a fogság körülményei is javultak. A háború négy éve alatt közel kétmillió hadifogoly fordult meg Esztergomban. A foglyok létszáma általában száz-százhúszezer körüli volt. A monarchia frontjainak összeomlása és az őszirózsás forradalom kitörése a fogolytábor végét is jelentette. 1918.. november elején a kiszabadult tíz- és tízezrek a négy világtáj felé szétszéledve útnak eredtek, hazájuk, családjuk felé.186 A háború vége utáni új politikai-katonai döntéseknek megfelelőena cseh-szlovák csapatok már 1919. január 6-án megszállták Érsekújvárt, s 8-án egy páncélvonatjuk befutott a párkánynánai állomásra. Noha elterjedt az a rémhír is, hogy a cseh-szlovák csapatok átkelnek a Dunán, valójában azok megelégedtek a Duna bal partjának megszállásával. Esztergom megye Duna-balparti területein 1919. január9-től megszűnt a magyar közigazgatás. A kapcsolat azonban nem szakadt meg a két part között. Április 23- áig az emberek szabadon közlekedhettek az esztergomi hídon.187 A Tanácsköztársaság kikiáltásának hírére Esztergomban március 22-én megalakult a négy tagú direktórium.188 A tanácsrendszer kiépítésével együtt járt a külső- és belső ellenséggel szembeni harc megszervezése is. A Belügyi Népbiztosság rendszeres kapcsolatot tartott a direktóriumokkal és a vörösőr parancsnokságokkal. Szükségessé vált a Duna-hídon való közlekedés megszigorítása is. Sőt, ahogy a cseh-szlovák intervenció veszélye egyre 186 Komárom és Esztergom 310-315. old. 187 Uo. 162. old. 188 A Tanácsköztársaság napjai Esztergomban. A felső Duna-szakasz hadműveleteinek leírásával. Szerkesztette Zolnay László. Kiadja az 1919-es Esztergomi Emlékbizottság. Bp. 1960. 9-10. old. (a tanácshatalom kiépítéséről részletesen a következő oldalakon).
