Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)
„Végső Próba Leszen Az Ostrom” 205 - A Szabadságharctól A Felszabadulásig
fenyegetőbbé vált, a környéken tartózkodó cseh állampolgárokat elővigyázatosság céljából őrizetbe vették. Hozzátehetjük, hogy igen kíméletes őrizet volt ez. Erre vonatkozóan nem hagyhatjuk említés nélkül a Vörösőrség Országos Főparancsnokságának rendeletét (940/1919.): „...az idegen állampolgárok minden téren jóléti előnyökhöz is hozzásegíttessenek. Csak ilyen, a proletár nemzetköziség gondolatából folyó intézkedésekkel lehet ellensúlyozni a soviniszta gyűlöletet, mely - sajnos - az előző kormányok bűne miatt nálunk lábra kapott és külföldön is rossz hírünket költötte.”189 A Tanácsköztársaság még egyetlen hónapig sem örvendhetett békének. Április 16-án megindult ellene a külföldi intervenciós csapatok támadása. A tanácskormánynak sem megfelelő létszámú hadserege, sem megbízható, forradalmi tisztikara, sem kiépített védőállásai nem voltak. A fővárostól mindössze 45 km-re levő Szobnál álltak a cseh-szlovák intervenciós csapatok, s ami még ennél is súlyosabb, az egyetlen magyar ellenőrzés alatt maradt szénmedence mindössze 15 km-re esett a fronttól. A Tanácsköztársaság ellen három oldalról megindult támadások egyelőre nem érintették Esztergomot. A csehek célja mindenekelőtt a salgótarjáni szénmedence elfoglalása volt.190 A Duna vonalát nem akarták átlépni a csehek, viszont a komáromi vörös csapatok csaknem kiprovokálták ezt. Május 1 -én ugyanis - Kun Béla és Szántó Béla határozott tiltása ellenére - elhamarkodott akcióba kezdtek a Duna-balparti Komáromot megszálló cseh-szlovák csapatok ellen. A rosszul előkészített vállalkozás kudarcba fulladt. Annyi haszna mégis volt, hogy a cseh-szlovákok a támadás hatására megerősítették az ottani csapataikat, ami közvetve-közvetlenül a salgótarjáni frontot tehermentesítette.191 Az esztergomi direktórium április 6-i jelentéséből arról értesülhetünk, hogy a vöröskatonák toborzása eredményesen halad, eddig 269 fő fogott fegyvert. A felterjesztésben zászlóaljparancsnokként Gébé János szerepel. Az előképzettség nélküli parancsnokok mellé katonai tanácsadókként volt tisztek kerültek. A május 25-i létszámjelentés szerint Koffler Gyula százados az esztergomi védőszakasz parancsnoka.192 189 Uo. 27-28. old. 190 Uo. 74-75. old. Vő. Liptai Ervin: Vöröskatonák előre! A magyar Vörös Hadsereg harcai 1919. Zrínyi Katonai Kiadó. Bp. 1969. vonatkozó részét. 191 A Tanácsköztársaság napjai... 75-78. old. 192 Uo. 91-92. old. 222
