Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)

„Végső Próba Leszen Az Ostrom” 205 - A Szabadságharctól A Felszabadulásig

izgalomba a várost: kitört a bécsi forradalom. Március 18-án Pinke ístván főbíró elnöklete alatt megtartott népgyűlésen ünnepelte Esztergom két városa, és a szomszédos községek (Szenttamás, Szentgyörgymező) lakossága a március 15-i pesti forradalmat. A népgyűlés, kimondva a nemzetőrség megszervezésének szükségességét, Pinke István vezetésével bizottságot alakított a pesti közcsendi bizottmány mintájára. A menzetőrség magvát a régi polgárőrség alkotta. Mind a négy településen a város-, illetve községházánál őrhelyet létesítettek. Ezeken a helyeken vették fel a polgárőrségbe önként jelentkezőket is. A települések ugyanakkor mozgalmat indítottak az egyesülés érdekében is. Andrássy Mihály alispánnál a nemzetőrségek egyesítésére vonatkozó kérelmük elfogadásra talált. Nem telt el még két hét sem, s a királyi városban 180 fegyveres polgár és 660 nemzetőr állt készenlétben. A négy településen együttesen 1278 volt a nemzetőri szolgálatra jelentkezettek száma. Az egyesült nemzetőrség öt századra oszlott: Meszes József, Kisjókai Takács István, településen együttesen 1278 volt a nemzetőri szolgálatra jelentkezettek száma. Az egyesült nemzetőrség öt századra oszlott: Meszes József, Kisjókai Takács István, Horváth Mihály, Kamocsay László és Segesdy József kapitánysága alatt. Kokas István kapitány vezénylete alatt lovas nemzetőrséget is szerveztek a gyalogság mellé. A polgárőrség parancsnoka Besze János ügyvéd lett. A fegyveres polgárság feladata ekkor a rend fenntartása volt. Feladatuknak eleget is tettek.176

Besze Jánost István nádor az esztergomi nemzetőrség parancsnokává nevezte ki, őrnagyi ranggal. A parancsnok április 25-én eskette föl a nemzetőrséget.177

A délvidéki szerb és horvát mozgalom 1848 májusában cselekvésre késztette a magyar kormányt is. Május 16-án kimondták tíz önkéntes nemzetőr-zászlóalj szervezését. A toborzás május 20-án országszerte megindult. Esztergomból tíz olyan személy nevét ismerjük (Földváry Imre, Pór Antal, Mayer Sándor, Szőgyémy János, Brinckmann Antal, Leipolder Antal, Stanzl János, Huber János, Mészáros Alajos és Tóth József), aki az első felszólításra honvédnek jelentkezett. Az időközben egybehívott országgyűlésre Esztergom városa a nemzetőrség parancsnokát, Besze Jánost választotta képviselőjének.178

176 Uo. 400-401. old., továbbá Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék múltja és jelene. Főszerkesztő csengerújfalui O’sváth Andor. Magyar Vármegyék és városok Múltja és Jelene kiadóhivatala, h. n. 1938. 126. old. (továbbiakban: Komárom és Esztergom).

177 BOROVSZKY 402. old.

178 Uo. i. h.

216